Nem is lehetne szebb és jobb és csodásabb, ha nem a fejemet tenném ide a nagy újrakezdő postba. Tudom, hogy minden éjjel velem álmodott mindenki, mint az éhes disznók. A képen jól látszik, hogy az olyan bonyolult dolog, mint hajnyíróval egyenesre vágni a fejemen a hajat, még mindig meghaladja a képességeimet. Ezen a téren nem változott semmi. A változás a megbízhatóságelmélet és a villamosenergia termelés környezetvédelmi vonatkozásai terén állt be. Új sémák alakultak ki a fejemben az Írjuk beadandót Mérő László Észjárások című könyvéről zh után reggel háromig. Ma szembejött az egyetemen egy lány és azt mondta: "Szia, hát te még mindig idejársz ?" Én meg mondtam: "Bizony idejárok." és közben gondoltam és olyan balfasz vagyok, hogy ide fogok még egy ideig, ahelyett, hogy vizsgaidőszakban napi 8 órában tanulok, ahelyett, hogy nem jutok semmire. Meg szorgalmi időszakra találok egy kedves labortémát és napi 8 órában püfölöm a billentyűzetet és TDK-n adom elő, milyen oko...