Ugrás a fő tartalomra
Újra itt. Budapest te csodás. Tegnap majdnem sikerül kigyújtani az albérletet :). Azt hiszem szívbõl utálom. Nem bírom, ha valahol figyelik, hogy mit hogyan csinálok. Minden cuccom megjött ide pestre. Aztán délután érden voltunk kocsit nézni, aminek az lett a vége, hogy meg is vette a nagybátyám munkatársa. Szépen le is késtem a randimat Ágival. Holnap nem fogom :). Éjszakai járat rulez. Tegnap sikerült majdnem 1 órát várnom, mert kb 1 perccel az elõtt ment el, mint ahogy odaértem :). Rövidgatya póló, és kellemes hideg is volt mellé :). Szigorlatra tanultam ma 1 órát. Úgy meg fogok bukni, mint a kaka :D. Öröm lesz nézni.A gépem viszont már mûködik, találtam tök állat helyet is hétvégére meg minden :). Zupper dolog vannak azért a világon.Viszont kaptam Ágitól levelet is. Az ember mindig azt hiszi, hogy neki nagyon komoly problémái vannak, és általában odáig el sem jut, hogy a többiekét is észrevegye. Aztán ha ez sikerül neki, akkor rájön, hogy a sajátjai bakfittyek, és csodálja a másikat, hogy túl tudott lépni bajain. Végre Judyt talált valakit aki valószínûleg normális és nekivaló :). Még a végén szerelmes is lesz :). Megérdelemné már végre. Én meg megyek aludni.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Virágnak

Köszi a verseket Köszi a mondókát Köszi, hogy enélkül nincsen már valóság Köszi a haragot Köszi az ordítást Köszi, hogy kiabálsz, van benne újdonság Köszi a könnyeket Köszi a görcsöket Köszi az országot, velem jött, enyém lett Köszi a dalokat Köszi a kisprózát Köszi a Hazádat, kicsit szar mivé lett Csináld tovább Amit csinálsz Ha van erőd Ha van tintád Csináld tovább Amit csinálsz Kell valaki Aki még lát Csináld tovább Amit csinálsz Legyen aki Farkast kiált Mert ha már nincs senki sem Hová lesz az életem

Köszönöm

Nem hiszem, hogy emlékszel ki vagyok, De ez nem igazán számít, hisz én sem tudom ki vagy, Mindössze elolvastam amit írtál. És bár tudom, hogy mindez csak a képzeletemben és valóságomban létezik, én is csak képzeletemben és valóságomban létezem. És ebben a valóságban találkoztam a fájdalmaddal,  találkoztam a hiánnyal ami kitöltött. Közben féltem, hogy még mindig nincs benned más, csak a hiány. Nem akarom, hogy az emberekben csak hiány legyen. De aztán láttam, hogy változtál és van körülötted, aki kitöltse a hiányt. Nem tudom, ki vagy a saját valóságodban, az emlékeimben csak egy névként szerepelsz, de az előbb találkoztam veled,  a fájdalommal,  a hiánnyal, aki voltál és aki szerettél volna lenni:  a lerúgott cipővel, a keszeggel a Tiszán, és megszakadt a szívem. Ott voltam veled a rántotthús szagú utcákon, végigjártam azt a lakást és láttam az ott maradt emlékeid, és megszakadt a szívem. Láttalak a kórházi ágyon, az ismeretlen nő mellett és megszakadt a szívem. Ott ...