Ugrás a fő tartalomra

Csodak marpedig vannak

Megerkeztek a mobilrol kuldott dolgok :). Viszont a Knoppix nem rendelkezik magyar billentyukiosztassal :(. Ez van mind1. Ha bevezeti az EU a szoftverszabadalmakat, megyek lehuzom magam a WC-n, es jovore jelentkezek az ELTE-re biologusnak.

Tegnapi nap soran sikerult sikeresen berugni, raadasul mindezt ugy sikerult elerni, hogy jelen volt Braun, Zagyi es Kati is. Nem gondoltam volna, hogy valaha is ugy egy helysegben fognak tartozkodni, hogy tudnak is egymasrol mind a harman. A mai nap igy aztan rendes kis fejfajassal kezdodott, aztan egy hatalmas zuhanyzassal folytatodott, egy ebedben teljesedett ki (lassan azt hiszem elkezdek fozni rendesen, mert mar itt az ideje), majd pedig kovetkezett az ebed utani fel tabla turos boci csoki :)).

A fejem tovabbra is faj.

Az indexen megint van egy cikk, miszerint a kondezcsikok nem is kondenzcsikok, hanem kemiai anyagok, es mind meghalunk, meg hasonlok. Bar a kepek meglehetosen erdekesek (foleg az egyik kanyargos :) valoszinuleg csak paranoia az egesz, ha meg nem akkor sem fogunk rola tudni semmit, mert ilyenek ezek a kormanyok, nem arulnak el semmit :). No azt hiszem itt az ideje, hogy mostmar megirjam a nagy nagy levelet mindenkinek, mert mar regen nem tudnak rolam semmit :).


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Virágnak

Köszi a verseket Köszi a mondókát Köszi, hogy enélkül nincsen már valóság Köszi a haragot Köszi az ordítást Köszi, hogy kiabálsz, van benne újdonság Köszi a könnyeket Köszi a görcsöket Köszi az országot, velem jött, enyém lett Köszi a dalokat Köszi a kisprózát Köszi a Hazádat, kicsit szar mivé lett Csináld tovább Amit csinálsz Ha van erőd Ha van tintád Csináld tovább Amit csinálsz Kell valaki Aki még lát Csináld tovább Amit csinálsz Legyen aki Farkast kiált Mert ha már nincs senki sem Hová lesz az életem

Köszönöm

Nem hiszem, hogy emlékszel ki vagyok, De ez nem igazán számít, hisz én sem tudom ki vagy, Mindössze elolvastam amit írtál. És bár tudom, hogy mindez csak a képzeletemben és valóságomban létezik, én is csak képzeletemben és valóságomban létezem. És ebben a valóságban találkoztam a fájdalmaddal,  találkoztam a hiánnyal ami kitöltött. Közben féltem, hogy még mindig nincs benned más, csak a hiány. Nem akarom, hogy az emberekben csak hiány legyen. De aztán láttam, hogy változtál és van körülötted, aki kitöltse a hiányt. Nem tudom, ki vagy a saját valóságodban, az emlékeimben csak egy névként szerepelsz, de az előbb találkoztam veled,  a fájdalommal,  a hiánnyal, aki voltál és aki szerettél volna lenni:  a lerúgott cipővel, a keszeggel a Tiszán, és megszakadt a szívem. Ott voltam veled a rántotthús szagú utcákon, végigjártam azt a lakást és láttam az ott maradt emlékeid, és megszakadt a szívem. Láttalak a kórházi ágyon, az ismeretlen nő mellett és megszakadt a szívem. Ott ...