I'm probably overthinking this

Ma újabb csodálatos ötletem támadt, kivételesen munka közben. Mostanában tette közzé az APEH, hogy csodálatos országunkban a lakosok harmada fizet adót vagyis minden ember gyakorlatilag két másik ember helyett is "fizet". Ráadásul a keresők 3 %-a fizeti be az adó 30 %-át. Ami szintén elég érdekes, hogy az adózók harmada minimálbéren van. Ezt jó lenne éreztetni az emberekkel, úgyhogy szépen ki kéne számolni, hány embernyi pénzt fizet be a költségvetésbe, majd szépen kisorsolni hozzá az adót nem fizetők közül ennyit. Aztán mindenkinek elküldeni, hogy ő kiket tart el, az eltartottaknak pedig azt, hogy ki tartja el. Legalább kiderülne, hogy ki mást tartok még el.

Azért érdemes Budapesten tömegközlekedni, mert a tudása soha nem látott mértékben gyarapodik. Ma reggel matematikából volt a mozgólépcsős továbbképzés. Az biztos, hogy csak nemrég fedezhették ezt fel a matematikusok, mert nekem még nem tanították viszont a két mögöttem álló 16 körüli lánynak már igen. A lényeg: 9 darab cigerattának a fele 2 vagy 3, de semmiképpen sem több mint 4.

Most tudtam meg az aluljáróban, hogy az anyukámon kívül van valaki más is aki szeret. Az nem teljesen világos, hogy most csak egyvalaki vagy kettő, mert emlegettek valami istent meg valami jézust is, hogy mind a ketten szeretnek, aztán azt, hogy az egyik a másik fia, meg ők valójában ugyanazok, aztán próbáltak bekavarni valami szentlélekkel is, de amikor már majdnem megértettem, hogy pontosan mi a helyzet, rázendítettek és a zene teljesen összezavarta a gondolataim. Azért majd a legközelebbi ilyen zenés kiabálós aluljárópartyn megpróbálom kideríteni, hogy akkor most hányan is szeretnek és miért.

Felfelé menet a mozgólépcsőn láttam egy lányt, akinek szemei biztosan kiestek volna, ha előrehajol. Nem tudom, hogy ezt a szoros lófarokba kötött haja okozta vagy egyszerűen csak ilyen és a haja csak rásegített.

A villamosra felszállva megcsapott az ai nagyon fura szag. Pár pillanat múlva tudatosult benne, hogy nincs benne semmi furcsa, ez csak tömény szar. Naívan azt hittem, hogy pusztán helyezkedéssel el lehet kerülni a a szaghalált és odaálltam az ablakon beáramló hűvös, ám friss levegő útjába. A hajam lobogott, de a markáns illat a széllel mit sem törödve továbbra is utat talált az orromba. Néhány pillanatig még reménykedtem, hogy ez csak afféle maradványszag, ami az orromban ragadt és egy mély levegővétel majd végleg megszabadít, ígyhát kifújtam a levegőt ès mélyet szippantottam. Ez azon nyomban feldúsította az eddig széllel átjárt szarszagot, azonnal romba döntve az orrom szagtároló képességéről alkotott elméletem. A következő megállóig főleg a kilégzést gyakoroltam, aztán leszálltam.

Ma reggel megint eszembejutott, hogy a demokrácia nem működik. Meg az is, hogy sok csinos lány utazik szerteszéjjel, közülük az egyik a metróhoz rohanva egészen közelröl csúnyát dörmögögött az arcomba, mert én közte és a metró között léteztem épp, így akadályoztam őt, hogy fellétezhessen a kékre. Biztos nem szólt neki senki, hogy reggelente a kék 2 percenként az állomáson létezik egy ideig.