Ugrás a fő tartalomra
Voltunk ma a Fény utcai Piacon az Arbatban. Jó kis orosz bolt, van benne orosz néni, aki nagyon kedvesen rábeszél mindenféle érdekesen kinéző (halszalámi), de annál finomabb dologra. Ettünk orosz túrórudifélét, amit szüroknak hívnak, meg valami kvász nevű malátás innivalót, ami egészen finom volt. Sikerült beszerezni valami zöld lötyit is, aminek vaníliás íze volt, viszont zöld füvek lengedeznek az üvegen. Ajánlott még szárított halat, meg rákkonzervet is, amit egyenlőre túl drága volt, de legközelebb halálra vásároljuk magunkat. (Szerencsére Kitti el tudja olvasni, mi van a dobozra írva)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Letörlök egy könnycseppet a szeme sarkából és a világba vetett bizalmam visszatér. Browser Totals Mozilla/Gecko Core 1580 48.01% MSIE Core 1579 47.98% Opera 88 2.67% Other Browsers 33 1.00% Netscape 11 0.33%

7000 WATT

Elkezdtük a nagy bevásárlást Tamással a nagy úthoz. Az első szerzemény egy jó kis gázégő, hogyha valahol beszakadnánk egy befagyott tóba, akkor rá tudjunk ülni és nem meghalni. (Persze a hegyen úgyis meleg lesz, de akkor is, ha a világot kell szétégetni, akkor teljesen jó lesz). Bebiztosítottuk magunkat eső ellen is, lett a hátizsákokra esőkabát (így biztosan nem fog esni). Szívem vágya is teljesült, egy citromsárga teknőcös kendő képében (utolsó darab). Végre nem fog a szemembe folyni az izzadtság (legalábbis az első fél órában, míg a kendő teljesen át nem ázik). Az utolsó fogás mára két darab literes fémbögre. Desszertnek vettünk még két térképet. Sajnos rendes turistatérképet nem tudtunk venni, mert egy darab került annyiba, mint a két térkép és legalább 10 féle kellett volna, a boltba meg 3 fajta volt csak. (Talán nem tévedtek a többiek amikor 40 % nőnek saccoltak ;)