Ugrás a fő tartalomra

sal�ta �s evol�

Csin�ltam egy kis uborkasal�t�t amiben mindenb�l t�bb van a kellet�n�l. Ubork�b�l is ;). Az eg�ves k�zben-ut�n kezdek arra r�d�bbenni, hogy �j l�pcs� vagyok az ember evol�ci�j�ban. Egyszer�en a pust�n n�v�nyi eredet� t�pl�l�kok nem t�ltik meg a gyomrom. Ha nincs mellette legal�bb akkora mennyis�g� h�s, mint sal�ta, akkor olyan, mintha semmit sem ettem volna, �gyhogy most megeszem a holnapi adagot is, szerencs�re m�g van egy m�sik f�l m�teres uborka a h�t�ben, ahhoz meg veszek fet�t azt�n csin�lok g�r�g sal�t�t. Abban legal�bb van sajt az meg �llati eredet�.

�gyhogy sajnos mindenk�ppen ut�dot kell nemzenem, hogy ezt a csod�latos tulajdons�got tov�bb�r�k�tsem (rem�lem domin�nsan �r�kl�dik) �s ut�daim ut�dai felzab�ljanak minden marad�k �llatot a F�ld�n.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Virágnak

Köszi a verseket Köszi a mondókát Köszi, hogy enélkül nincsen már valóság Köszi a haragot Köszi az ordítást Köszi, hogy kiabálsz, van benne újdonság Köszi a könnyeket Köszi a görcsöket Köszi az országot, velem jött, enyém lett Köszi a dalokat Köszi a kisprózát Köszi a Hazádat, kicsit szar mivé lett Csináld tovább Amit csinálsz Ha van erőd Ha van tintád Csináld tovább Amit csinálsz Kell valaki Aki még lát Csináld tovább Amit csinálsz Legyen aki Farkast kiált Mert ha már nincs senki sem Hová lesz az életem

Köszönöm

Nem hiszem, hogy emlékszel ki vagyok, De ez nem igazán számít, hisz én sem tudom ki vagy, Mindössze elolvastam amit írtál. És bár tudom, hogy mindez csak a képzeletemben és valóságomban létezik, én is csak képzeletemben és valóságomban létezem. És ebben a valóságban találkoztam a fájdalmaddal,  találkoztam a hiánnyal ami kitöltött. Közben féltem, hogy még mindig nincs benned más, csak a hiány. Nem akarom, hogy az emberekben csak hiány legyen. De aztán láttam, hogy változtál és van körülötted, aki kitöltse a hiányt. Nem tudom, ki vagy a saját valóságodban, az emlékeimben csak egy névként szerepelsz, de az előbb találkoztam veled,  a fájdalommal,  a hiánnyal, aki voltál és aki szerettél volna lenni:  a lerúgott cipővel, a keszeggel a Tiszán, és megszakadt a szívem. Ott voltam veled a rántotthús szagú utcákon, végigjártam azt a lakást és láttam az ott maradt emlékeid, és megszakadt a szívem. Láttalak a kórházi ágyon, az ismeretlen nő mellett és megszakadt a szívem. Ott ...