Ugrás a fő tartalomra

all about

Ma végre sikerült erőt venni magamon és alkotni egy keveset. Elég jó ütemben haladtam, ha holnap is sikerül tartani a tempót, akkor néhány napon belül látszani is fog az eredmény.

A nyaralásról még mindig nincs semmi konkrétum, én egyelőre várom a végső szót, de holnapnál tovább semmiképpen sem hagyon az ügyet húzódni. Itt az ideje, hogy az emberek eldöntsék mit akarnak, ha meg képtelenek dönteni...

Tegnap volt itt pesten az öcsém az új csodamotorjával. Vitt is egy kört vele, elég erősen kellett kapaszkodni, hogy ne azon vegyem észre magam, amint a motor mögött üldögélek a földön és azon gondolkodom, hova lett alólam. Csináltam is egy jó életlen képet a telefonnal, majd ha egyszer lesz rendes gépem (soha, ha így haladok), akkor megtanulok rendesen fényképezni.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Virágnak

Köszi a verseket Köszi a mondókát Köszi, hogy enélkül nincsen már valóság Köszi a haragot Köszi az ordítást Köszi, hogy kiabálsz, van benne újdonság Köszi a könnyeket Köszi a görcsöket Köszi az országot, velem jött, enyém lett Köszi a dalokat Köszi a kisprózát Köszi a Hazádat, kicsit szar mivé lett Csináld tovább Amit csinálsz Ha van erőd Ha van tintád Csináld tovább Amit csinálsz Kell valaki Aki még lát Csináld tovább Amit csinálsz Legyen aki Farkast kiált Mert ha már nincs senki sem Hová lesz az életem

Köszönöm

Nem hiszem, hogy emlékszel ki vagyok, De ez nem igazán számít, hisz én sem tudom ki vagy, Mindössze elolvastam amit írtál. És bár tudom, hogy mindez csak a képzeletemben és valóságomban létezik, én is csak képzeletemben és valóságomban létezem. És ebben a valóságban találkoztam a fájdalmaddal,  találkoztam a hiánnyal ami kitöltött. Közben féltem, hogy még mindig nincs benned más, csak a hiány. Nem akarom, hogy az emberekben csak hiány legyen. De aztán láttam, hogy változtál és van körülötted, aki kitöltse a hiányt. Nem tudom, ki vagy a saját valóságodban, az emlékeimben csak egy névként szerepelsz, de az előbb találkoztam veled,  a fájdalommal,  a hiánnyal, aki voltál és aki szerettél volna lenni:  a lerúgott cipővel, a keszeggel a Tiszán, és megszakadt a szívem. Ott voltam veled a rántotthús szagú utcákon, végigjártam azt a lakást és láttam az ott maradt emlékeid, és megszakadt a szívem. Láttalak a kórházi ágyon, az ismeretlen nő mellett és megszakadt a szívem. Ott ...