Ugrás a fő tartalomra
Egyszer meg kéne kérdezni az ismerősöket, náluk hány éves korukban jött el a pillanat, amikor rájöttek, hogy a másik ízlésének kritizálása tökéletesen felesleges és csak szükségtelen konfliktusokat szülnek a "Hallgatnátok valami rendes rockot" kezdetű beszélgetések. Ez kb olyan, mintha azt mondanád, ennél inkább borsót a bab helyett. Akkor is ha hányingered van az ízétől, mert egyszer attól kaptál gyomorrontást és többet nem tudsz ránézni.

Kíváncsi lennék arra is, hogy eljön-e az összes ember életében az a pillanat, amikor rájön, hogy nem fog beszakadni a dobhártyája, ha egyszer meghallgatja azt, amit a másik szeret és a végén még az is lehet, hogy talál olyat, ami az ő fülének is kedves, még ha nem is teszi azonnal magáévá az adott előadó teljes zenei repertoárját.

Vajon mikor hány éves korukra világosodnak meg annyira az emberek (vagy fáradnak el), amikor már nem próbálják meggyőzni az környezetüket, hogy amit ők használnak (telefon/autó/vécéülőke) az a király és mindenkinek azt kéne. Egyszerűen az többiek igényei mások, mást részesítenek előnyben, mással szeretnek szenvedni és másba ölik a lekötetlen energiájukat.  Persze sokkal egyszerűbb azt mondani bárkinek, hogy amit te használsz az szar, mint megkérdezni, hogy miért, mit szeretsz benne. Nehéz elfogadni azt, hogy mások mások és lehet, hogy ami minket a leginkább idegesít egy skodában vagy egy melegítős wcülőkében, ő az szereti benne a legjobban. Attól még ember marad sőt, bizonyos helyzetekben nagyon jól tud jönni egy ilyen valaki, mert rávilágíthat az adott helyzetre az ő saját, a tiedtől teljesen különböző nézőpontjából.

Ez az egész persze nem jelenti azt, hogy el kellene fogadni, ha valaki hülységeket állít vagy olyan dolgokban hisz, amelyek károsak rá és a többi emberre nézve (öngyilkos szekták stb). Az ízlést és a vélemyényt/hitet/blablát nem érdemes összekeverni.

Megjegyzések

  1. szerintem félig van csak igazad. az ízlés perszehogy nemegyenlő vélemény, de attól, hogy egy könyvről/filmről van egy végső ítélet a fejedben, még lehet róla beszélgetni (hogy igazán gigamodoros legyek, vélemény cserélni.) nem úgy kell nekiindulni a vitának, hogy márpedig most meggyőzöd a másikat, hogy a twilight jó/szar, hanem hogy érdekel, hogy a másik szerint miért szar/jó, érdekel a véleménye, szeretsz az illetővel beszélgetni.

    a másik vonal meg, hogy szerintem a használati tárgyak kérdésében kicsit csúsztatsz. amit mondasz, az akkor igaz, ha a másik ember tökéletesen tisztában van mindennel, amit a piac neki nyújtani tud mondjuk fogkeféből, összehasonlító elemzést is végzett és így választotta ki a megfelelő fogkefét. az egy dolog, hogy értelmes keretek között kell csinálni ezt a dolgot, de nekem kurvanagy segítség tud lenni, amikor egy barátom mond vmi olyat, hogy "amennyit én látok a fogkefehasználati szokásaidból, neked ilyen fogkefe kell"

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Virágnak

Köszi a verseket Köszi a mondókát Köszi, hogy enélkül nincsen már valóság Köszi a haragot Köszi az ordítást Köszi, hogy kiabálsz, van benne újdonság Köszi a könnyeket Köszi a görcsöket Köszi az országot, velem jött, enyém lett Köszi a dalokat Köszi a kisprózát Köszi a Hazádat, kicsit szar mivé lett Csináld tovább Amit csinálsz Ha van erőd Ha van tintád Csináld tovább Amit csinálsz Kell valaki Aki még lát Csináld tovább Amit csinálsz Legyen aki Farkast kiált Mert ha már nincs senki sem Hová lesz az életem

A GoodbyeMilano, a Foursquare meg a könyvvadászat

 A foursquare az ördögtől való, ezt mindenki tudja. Elárulja, hogy nem vagyunk otthon, segít a betörőknek és rákot is okoz, meg lehet könyvet nyerni vele. Tegnap jött egy twitt: @amby_hu Könyves játék Foursquare-en http://post.ly/15pLm #cultofless #elado #book #game #játék #könyv. Elsőre úgy gondoltam, hogy mint rendes dolgozó ember, mire végzek a munkával és rálépnék én is a könyvvadász útjára, már rég vége lesz az egész vadászatnak. Aztán szép lassan elkezdtek felkerülni a könyvek a ördög új oldalára és úgy látszott, hogy a közelemben is hamarosan megérkezik egy bújkáló papírköteg. Tényleg így lett és kihasználva, hogy tegnap reggel hajnalban már a munkahelyen termeltem a GDP-t, leléptem fél ötkor. Kb két buszmegálló múlva a kis kék pöttyöm ott pittyegett a gombostű mellett, ott álltam a Király Gyógyfürdő oldalában. Körbejárva az épületet, nem láttam egyetlen bújkáló könyvet sem, úgyhogy megint szemügyre vettem a térképet, ami azt jelezte, hogy valahol van egy belső udvar az ...