Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: október, 2005
Végtelen boldogság ölel körül, fülemben csendesen zajong egy harmonika. Öt centivel a föld fölött közlekedem, minden ok nélkül, teljesen beleélve magam olyan dologba, ami valójában nem létezik. Valami megint eluralkodott a eszemen, pontosan tudom, hogy ez csak átmeneti és rengeteg a "mi van ha". Imádom a csajokat, leitattak martinivel és kipárnáztak, hogy puhára essek majd, ha zuhanok. Elmegyek Törökországba holnap.
Az utóbbi 4 évben nem voltam úgy nyaralni, hogy ne sátorral mentünk volna. Most egyszerűen nem tudom, hogy mit kellene berakni, mivel eddig mindig úgy kezdődött, hogy sátor, hálózsák..... Hosszú estének nézek elébe.
ha meggyőzöd magad, hogy elment az eszed, akkor az eszedet nem kell meggyőzni, hogy tényleg menjen el, így amikor másnap reggel felébredsz és rájössz, mekkora hülye voltál előző este, akkor nem kell elindulni keresni az eszedet, aztán mikor megtaláltad győzködni arról, hogy nem gondoltad komolyan és hogy nagyon kedves kis ész ő és tényleg nagy szükséged van rá a teljes élethez és tegnap este nem gondoltad komolyan, hogy igazából nélküle minden sokkal egyszerűbb. legközelebb én is ezt fogom tenni, feltéve, ha megtalálom és sikerül meggyőzni, hogy jöjjön vissza.
próbálok lyukat írni mindenkinek a hasába egyenlőre egészen jól sikerül a dolog, tudom, hogy össze vissza hibásak a szavak, meg hogy vannak olyan betűk is amik nem oda valók esetleg rossz a sorrend, de majd egyszer kijavítom őket, hogyha lesz rá időm, és a kezem nem lesz lemaradva az agyamhoz képest. Sajnos most teljesen le van, úgyhogy inkább azzal törődök, hogy utolérje. Még jó, hogy nem ceruzával kell írnom, mert így egy betű leírása korülbelül 0,4 másodpercet vesz igénybe úgy meg legalább 1 másodperc lenne és elég gyorsan behozhatatlan lemaradásra tenne szert a kezem a versenyben. Így legalább van egy pici ideje arra, hogy befogja az agyam. Ceruzával nem tudná és az lenne a vége, hogy reggel arra ébredek, hogy még mindig ír a kezem és mindenhol ceruzás írások vannak, aztán radírozhatnék éjt nappallá téve, vagy egyszerűen kijelenteném, hogy ez milyen trendi és akkor talán hagyhatnám így a szobát, sőt még több kávét kellene innom, hogy a lámpabúrára is tudjak írni, esetleg megvehetné...
Csináltam ebédvacsorát és a lakótársam azt mondta rá, hogy "kurvajó". Plusz reggel óra ittam összesen három kávét, illetve két dupla adagot, de a második csak fele annyi kávéból volt, mint az első, úgyhogy az csak egynek számít és most kicsit sok energiám van, ami nem baj, mert mostmár tudom, hogy milyen feladatok lesznek a zh-n és azokat fogom majd megcsinálni, amint lesz hozzá erőm. Amúgy viszont elég nagy baj, mert nem tudom, hogy fogok elaludni és megint álmomban álmodni, mivel jelenleg legalább háromszor le kéne ahhoz lőni, hogy meghaljak. Lehet, hogy négyszer. Október 23 tiszteletére pedig ma egyszer eszembe jutott a forradalom, lehet jönni és megkövezni. (mindenki találjon ki valami okot, mert ok nélkül nem fogom hagyni magam és mielőtt elkezdődik, mindenkitől megkérdezem az ő saját külön bejáratú okát, ha meg nincs, akkor hazazavarom) Egyenlőre nem tudom elképzelni, hogy megyek Törökországba, azt sem tudom mit vigyek, de az biztos, hogy sok vizet viszek, meg pénzt, me...
Ma délután az eszeveszett tanulás közben megnyírtam a virágaimat, úgyhogy most sokkal jobban néznek ki. A végén még unalmas ember leszek (vagy buzi), aki hétvégente a családjával ebédel, szabadidejében a virágait gondozza, vagy minden hétvégén filmet nézek és a macskámat abajgatom.
Ma varázsoltam egy vízhólyagot a tenyeremre egy fenyőfa polc segítségével. A polc már áll, normálisna mutat a szobában és a virágok sem fagytak meg eddig odakinn. Valami locsolási stratégiát ki kellene dolgozni, mert az egy héten egyszer locsolom őket talán nem a legjobb. Hétfőn zh-t írok, ma addig jutottam el, hogy kinyomtattam a cuccot és az elejét elolvastam, a végét meg átfutottam, milyen jó dolgok is vannak benne. Főleg a kulcscsere protokollok nagyon izgalmasak, de mivel fogalmam sincs, hogy milyen feladatokra számítsak zhn így semmilyen értelmes tanulási módszert nem találtam ki, úgyhogy valószínűleg pótzh lesz a vége. Hétfőn emellett dolgozni is fogok, ami szintén nagyon szívderítő, de legalább lesz pénzem kifizetni a telefonszámlát, ha addig ki nem kapcsolnak. Egyébként meg megvan a naplóm is, egyenlőre érintetlenül hever az ágyamban, nem tudom lesz-e erőm/kedvem/bármim elkezdeni. Biztos, hogy el kellene, mert van rengeteg olyan dolog, amihez tényleg senkinek semmi köze, de jó...
Sajnos el kell, hogy keserítsek mindenkit. Ha minden jól megy, akkor keddtől lesz naplóformájú naplóm, ceruzám már van hozzá és két könyv is. A blognak meg reszeltek. Persze akiket eddig olvastam, azok továbbra is fogom, és az úti beszámolók írása sem ér véget. Az okokról ? nem írok le ide mostanában semmi olyat, ami valóban bennem van folyt köv. ui: lehet, hogy egyszer visszatérek. Észre lehet majd venni ;)
Kedves naplóm: Ma felgyújtottam a gázt, de elaludt magától és mindenféle új zenét hallgatok. Közben azt is újra kitaláltam, hogy milyen barátnőt NEM szeretnék: kicsivel fiatalabb, mint én nem vallásos nincs rendes családja nem szűz Amúgy sincs senki akivel nagyon jót tudnék beszélgetni a fene vigye el, és megyek a World Photo Press kiállításra is kedden vagy pénteken. Azért nincs senki, mert nem mondok el senkinek soha semmit és mert az én ajtóm főleg arra van, hogy jó alaposan becsukjam és legalább 3 reteszt rá is toljak. Najó az ő hibájuk is, mert nem értenek meg és mindig csak segíteni akarnak és sosem kérdezik meg, hogy én mit szeretnék, mindig nagyon jól ki tudják találni, hogy nekem mi a jó. Kedves naplóm azt sem tudom milyen vagyok, vagy lehet, hogy tudom, de nem merem elhinni és olyannak lenni. Kedves naplóm tudom, hogy igaza van annak aki egyszer megállapított egy csomó dolgot és majd nem gondolok rájuk és akkor jó lesz és Lilinek is igaza van. És fogok mégtöbbet ...
A mai munka nagyon jó volt arra, hogy megtanuljam, amikor azt mondják, hát délután kettőre kéne bejönni és maximum este nyolcig tart, akkor 11 felé a biztonsági őr fog kidobni az épületből. Meg arra is, hogy amikor azt mondják, hogy nem kell semmit csinálnod, majd a projektvezető mindent elmond, amikor bemész, akkor kiderül, hogy a projektvezető szabadságon van és valahol messze nyaral, senki nem tud semmit és mindent magadnak kell intézni.
Kijött a következő generációs iPod . Mint az várható volt, ez már rendelkezik a videolejátszás képességével. A 20 gigás modell helyett pedig 30-asat dobtak piacra. Vajon itthon mikor lehet kapni ? (299 $ a kisebb)
A lakás egyre jobban kezd hasonlítani a Lakótársat keresünk című filmbeli állapotokra. Egyenlőre hatan vagyunk, bár ebből csak három ember Erasmus-os, nincs idióta főbérlőnk sem, aki árat akar emelni. Szerencsére ez az állapot csak a hétvégén fog tartani. Hosszú távon elég durva lenne, nagyon elszoktam már a kollégiumi 10en vagyunk 1 négyzetméteren léttől.
Miután végiggondoltam, milyen unalmas az életem és mennyire nem csinálok semmit, eszembe ötlött, hogy tegnap reggel nyolctól este hétig nem is voltam itthon.... A reggeli szokásos önlab megbeszélés megint csak 1 órás volt. Szépen fogyatkozunk, tegnap már csak ketten voltunk. Elfogadták a munkatervem is egy egészen pici módosítással, már csak el kellene kezdeni tényleg csinálni valamit. Ezután elutaztam a Csomába és JJ -nek köszönhetően átestem életem első spanyol óráján. A színvonal messze túlszárnyalta a franciaóráimat, ha minden jól megy, akkor év végére valami alacsony szintű kommunikációra képes leszek spanyolul is. Egyedül az zavart be, hogy franciában egy átlagos szónak nem ejtjük a végét, spanyolban viszont igen. Lehet, hogy a párhuzamos tanulásnak köszönhetően francia akcentussal fogok spanyolul beszélni. Aztán ebéd a Fakanálban (ez nem a Vásárcsarnokos Fakanál ám). Kicsit sötét, kicsit lepattant, a kaja sem üti meg egy tízcsillagos étterem színvonalát, de állati olcsó (ketten...
Nem vártam csodát a tegnap este megivott fél liter fenyőmézes kamillateától, jött az magától. Este teljesen úgy festett a dolog, hogy reggelre tökéletesen eldugult orral, a saját - fuldoklással egybekötött - köhögésemre ébredek. Hát nem. Nekem még ennyi sem jutott...
You Should Learn French C'est super! You appreciate the finer things in life... wine, art, cheese, love affairs. You are definitely a Parisian at heart. You just need your tongue to catch up... What Language Should You Learn?
Azért tegnap volt más is. Például megkóstoltuk a spanyol szederlikőrt. Olyan erős kanalasorvosság illata van, hogy az egész lakást pillanatok alatt elárasztotta. Az íze egészen érdekes, de nem hiszem, hogy következő alkalommal is hozok ilyet. A virágaim beköltöztek az erkélyről még tegnap, egyenlőre úgy tűnik, hogy túl fogják élni a nagy műtétet, ugyanis némelyikről elég komoly mennyiségű gyökeret le kellett szedni, mert másképp nem fért bele a cserépbe. Ahogy most haladok virágok terén jövőre már dzsungelben fogok ébredni reggelente. Időszerű lenne egy virágállvány beszerzése. (esetleg több) Ma is mozgalmas nap volt, végre megcsináltam az önálló labor munkatervem, szerintem szar lett, a konzulens majd eldönti hogy tényleg szar-e. Másrészt az albiban mindenki átköltözött oda, ahol a következő egy évben lakik majd, Peti pedig az átmeneti időszakra hozzám. Az izmaim egészen rendben vannak, csak has- és vállizomlázam van. Ezek közül a hasizomláz fogalmam sincs mitől lehet... Ma is sikerül...

pálvölgy

Mellékesen, ma voltam barlangba és itt előbb utóbb el is olvashatod mit csináltam benne. Meg persze meg is szépül majd az oldal, amikor Tamás éppen nem halálra dolgozza magát, ahelyett, hogy barlangba jönne velem. Egyébként utána mentünk a csajokhoz megtartottuk a szezon első forraltborozását és megbeszéltük a heti rendszeres koriidőpontot is. Azt is tudom már, milyen lányt veszek el feleségül. (és egy pár pillanatra, amíg vártam a trolit és az éjszakaitól hazafelé tartottam, belémsurrant a boldogság. olyan igazi. kezdek regenerálódni)

összhang

Azon ritka pillanatokot egyikét éltem át, amikor együtt van az agyam és a szívem. Ilyenkor, az érzelmeimnek átadva az irányítást, nem egy hatalmas vörös neon DANGER felirat villog a fejemben, és másnap reggel felébredve sem az jut eszembe, mekkora hülye barom vagyok. Mellesleg voltunk ma a néprajzi múzeumban, néhol kissé unalmas kiállított tárgyak között. Megszemléltük az eucadori miniszobrokat és edényeket és a múlt századi magyarság életkörülményeit. A harmadik kiállításon pedig múlt századi magyar ékszerek voltak közszemlére rakva. Mindent összevetve elég jól esett a mászkálás, közben bennfentes információhoz is jutottam a diákmatrica színét illetően: "libafoszöld". Tartottunk ma Sin City nézést is Judittal. Nem volt olyan rossz, bár egy kicsit megfeküdte a gyomrom néhány rész, szerencsére ott éppen fehér volt a vér. Egy pillanatra megint belémnyilalt a kérdés, van-e örök szerelem. Ha van, akkor nagyon beszívtam a dolgot... Ma megjelent az új Belga duplalemez, béka van a b...