Ugrás a fő tartalomra

MagyarAtom

Milyen jó, hogy 80 ismert magyar személy aláírta, hogy ne hosszabítsák meg a paksi atomerőmű élettartalmát. Azt biztosan jól tudják, hogy az erőmű jelenleg kb az ország villamosenergia-igényének 40 %-át adja. Arra is biztosan gondoltak, hogy ezt az igényt honnan fogjuk fedezni.

Fosszilis üzemanyaggal működő erőművet nem kéne építeni. A szélerőmű, mint korunk egyik slágere megint csak kiesik, mivel a szél eléggé bizonytalanul fúj az országban és ha egyszer csak megáll senki nem örülnek annak, ha nála menne el az áram (ennek megakadályozására , a szélerőművek mögött mindig van 80 % forgótartalék, ami azt jelenti, hogy az tartalék erőmű már működik, szinkronban jár a hálózattal a generátora, de nincs csúcsra járatva, persze ez általában fosszilis tüzelőanyagot használó erőmű). Vízierőművel lehetne építeni, csak akkor azt sürgősen el kellene kezdeni, de az ellen is mindenki tiltakozna, mert hogy milyen hatalmas károkat okoz a környezetben és az élővilágban.

Egy másik megoldás, ha vesszük az áramot valakitől. Mivel a paksi ermőmű termeli legolcsóbban az áramot jelenleg az országban, így ha nem akarunk megint egy nagyobb áramáremelkedést, akkor a lehető legolcsőbban kellene áramot venni, így Oroszország a befutó. Ott mivel termelik az áramot: 2-3 a csernobili erőművel megegyeztő rendszerű atomerőműben, jónéhány korszerűbb atomerőműben, fosszilus tüzelésű erőművekben és néhány vízierőműben. Ezzel tehát nem igazán érjük el a célunkat. Vehetjük máshonnan is az áramot, de akkor áremelkedéssel kell számolni.

Azt viszont továbbra sem értem, hogy az emberek miért hisznek egy Ámon Ada kaliberű közgazdásznak, amikor energetikai kérdésekről van szó és miért nem hisznek olyan mérnököknek, akik már 30-40 éve ezzel foglalkoznak és esetleg értenek is hozzá, vagy legalább tudják mit beszélnek. Arról személyesen volt alkalmam meggyőződni, hogy Ámon Ada nem ért az egészhez semmit és csökönyösen ragaszkodik ahhoz, hogy az atomenergia rossz, akkor is, ha nem tudja megmondani miért. A legbiztosabb az volna, ha mind a 80 aláíró beülne egy fél évre a Műegyetemre a Fenntartható fejlődés és atomenergia című előadára és a félév végén újra meggondolnák, hogy adják-e a nevüket egy ilyen kezdeményezéshez.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Letörlök egy könnycseppet a szeme sarkából és a világba vetett bizalmam visszatér. Browser Totals Mozilla/Gecko Core 1580 48.01% MSIE Core 1579 47.98% Opera 88 2.67% Other Browsers 33 1.00% Netscape 11 0.33%

7000 WATT

Elkezdtük a nagy bevásárlást Tamással a nagy úthoz. Az első szerzemény egy jó kis gázégő, hogyha valahol beszakadnánk egy befagyott tóba, akkor rá tudjunk ülni és nem meghalni. (Persze a hegyen úgyis meleg lesz, de akkor is, ha a világot kell szétégetni, akkor teljesen jó lesz). Bebiztosítottuk magunkat eső ellen is, lett a hátizsákokra esőkabát (így biztosan nem fog esni). Szívem vágya is teljesült, egy citromsárga teknőcös kendő képében (utolsó darab). Végre nem fog a szemembe folyni az izzadtság (legalábbis az első fél órában, míg a kendő teljesen át nem ázik). Az utolsó fogás mára két darab literes fémbögre. Desszertnek vettünk még két térképet. Sajnos rendes turistatérképet nem tudtunk venni, mert egy darab került annyiba, mint a két térkép és legalább 10 féle kellett volna, a boltba meg 3 fajta volt csak. (Talán nem tévedtek a többiek amikor 40 % nőnek saccoltak ;)