Semmi extra csak a szokásos baromkodás. Elúszott önálló labor, 5 kivett könyvtári könyv, egy szokás szerint nő miatt, szokás szerint a csodára várva. Csoda jött, aztán elment megint. Találkoztam életem első barátnőjével a vonaton. Nelli szüleivel a temetőben. Szegény csajt felcsinálták és gyereke lett férje meg nem. Dehát az ő Istenünk nem bottal üti az embereket, csak úgy simán mindenfélével. Néha úgy érzem illene egészen közel menni hozzájuk és az arcukba nevetni hangosan és gonoszan. Aztán megkérdezni, hogy ugye én azért jobb lettem volna, úgy is, ha nem járok templomba. Mindegy ők tudták mit akarnak, mindenki úgy hülye ahogy csak lenni akar.
Én például holnap megyek dolgozni. Így állok bosszút a világon.
Meg aztán várom a csodát és néha talán megteszem majd amit meg kell tenni, néha pedig megvárom, hogy megtörténjen velem.
És a büdös faszparaszt apám meg dögöljön meg ott ahol van, vagy legalább a mostani gyerekeinek mutassa meg, hogy milyen az, amikor az embernek van valami olyasmi, amit apának lehet nevezni. Nah mára ennyi a panaszáradatból, holnapra kialszom magam és minden jó lesz egy darabig.
Én például holnap megyek dolgozni. Így állok bosszút a világon.
Meg aztán várom a csodát és néha talán megteszem majd amit meg kell tenni, néha pedig megvárom, hogy megtörténjen velem.
És a büdös faszparaszt apám meg dögöljön meg ott ahol van, vagy legalább a mostani gyerekeinek mutassa meg, hogy milyen az, amikor az embernek van valami olyasmi, amit apának lehet nevezni. Nah mára ennyi a panaszáradatból, holnapra kialszom magam és minden jó lesz egy darabig.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése