Ugrás a fő tartalomra

Dolgok

Azt hiszem el�gg� k�sz vagyok �rzelmileg... Az okot is tudom, �s m�gsem tudok tenni ellene. Siker�lt annyira elgondolkodni a dolgokon, hogy matekon az x �s y tengely n�lam ellent�tesen jelenik meg...
Nem nagyon b�rom m�r a dolgokat, mert egyfolyt�ban abba kell, hogy belegondoljak, hogy am�g nekem rossz egyed�l, addig az akire gondolok, �s szeretek m�ssal van, �s �li a mindennapjait. Nem tudom... Nem tudom mit k�ne csin�lnom. Nem tudom, hogy egy h�tig nem l�tom, akkor mire sz�m�tsak... nem tudom, hogy ha azt �g�ri, hogy este h�v, akkor ha nem h�v, annak mi az oka. Egyfolyt�ban az j�r a fejemben, hogy vele van, nem velem. �n szurkoltam neki k�t �vig a szigorlatokon, �s mikor siker�l, nem velem van... Tudom, �nz� a gondolkod�som, de mindig �gy gondoltam, hogy ha siker�l neki, vele leszek, �s j� lesz. De a val�s�g m�s...
Na j�, nem sajn�ltatom magam, csak azt hiszem, hogy nagyon b�nt a dolog, �s az is b�nt, hogy ezen m�g j� ideig nem lehet v�ltoztatni... 2 napja g�rcs van a gyomromban, ha egy picit is elkezdek gondolkodni a dolgokon. Na mindegy, igaz�b�l optimista vagyok, csak nehezen b�rom a ritka talit, mert az t�k j�, hogy hosszabb ideig egy�tt vagyunk, de ut�na egy h�tig nem is l�tom... Na mindegy. Egyszer j� lesz, tudom :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Virágnak

Köszi a verseket Köszi a mondókát Köszi, hogy enélkül nincsen már valóság Köszi a haragot Köszi az ordítást Köszi, hogy kiabálsz, van benne újdonság Köszi a könnyeket Köszi a görcsöket Köszi az országot, velem jött, enyém lett Köszi a dalokat Köszi a kisprózát Köszi a Hazádat, kicsit szar mivé lett Csináld tovább Amit csinálsz Ha van erőd Ha van tintád Csináld tovább Amit csinálsz Kell valaki Aki még lát Csináld tovább Amit csinálsz Legyen aki Farkast kiált Mert ha már nincs senki sem Hová lesz az életem

Köszönöm

Nem hiszem, hogy emlékszel ki vagyok, De ez nem igazán számít, hisz én sem tudom ki vagy, Mindössze elolvastam amit írtál. És bár tudom, hogy mindez csak a képzeletemben és valóságomban létezik, én is csak képzeletemben és valóságomban létezem. És ebben a valóságban találkoztam a fájdalmaddal,  találkoztam a hiánnyal ami kitöltött. Közben féltem, hogy még mindig nincs benned más, csak a hiány. Nem akarom, hogy az emberekben csak hiány legyen. De aztán láttam, hogy változtál és van körülötted, aki kitöltse a hiányt. Nem tudom, ki vagy a saját valóságodban, az emlékeimben csak egy névként szerepelsz, de az előbb találkoztam veled,  a fájdalommal,  a hiánnyal, aki voltál és aki szerettél volna lenni:  a lerúgott cipővel, a keszeggel a Tiszán, és megszakadt a szívem. Ott voltam veled a rántotthús szagú utcákon, végigjártam azt a lakást és láttam az ott maradt emlékeid, és megszakadt a szívem. Láttalak a kórházi ágyon, az ismeretlen nő mellett és megszakadt a szívem. Ott ...