Ugrás a fő tartalomra

�jra itt

A szalagavat� j�l siker�lt, a kering�t elt�ncoltuk k�zel hiba n�lk�l, mindenesetre messze a legjobban az �sszes eddigihez k�pest.

Egy�bk�nt viszont nagyj�b�l katasztr�fa a marad�k r�sz. Fogalmam sincs, mihez kellene kezdenem. Egyre ink�bb kezdem a saj�t elveimet feladni �s lassan olyann� v�lok, mint az �ltalam eddig el�t�lt emberek.

Egyebek...

R�videsen szigorlatozom megint. Van m�r p�r t�tel amit tudok, meg j� p�r amit m�g nem, meg kellene tanulni mindet �s akkor sokkal szebb lenne az �let. Egyetlen dologban az�rt biztos vagyok az �lettel kapcsolatban, m�gpedig azzal, hogy ezen a szigorlaton mindenk�ppen �t kellene menni.

Egy�b m�s dolog. M�g mindig nem siker�lt kim�szni az egyik legnagyobb hib�mb�l �s ezt a hib�t most nem akarom ide le�rni, mert ut�lom �s gy�l�l�m emiatt magam.

A dolgok alakulni fognak n�lk�lem is, �gyhogy az�rt ink�bb egy kicsit megpr�b�lok r�szt venni benn�k, hogy tal�n jobbra forduljanak.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Virágnak

Köszi a verseket Köszi a mondókát Köszi, hogy enélkül nincsen már valóság Köszi a haragot Köszi az ordítást Köszi, hogy kiabálsz, van benne újdonság Köszi a könnyeket Köszi a görcsöket Köszi az országot, velem jött, enyém lett Köszi a dalokat Köszi a kisprózát Köszi a Hazádat, kicsit szar mivé lett Csináld tovább Amit csinálsz Ha van erőd Ha van tintád Csináld tovább Amit csinálsz Kell valaki Aki még lát Csináld tovább Amit csinálsz Legyen aki Farkast kiált Mert ha már nincs senki sem Hová lesz az életem

Köszönöm

Nem hiszem, hogy emlékszel ki vagyok, De ez nem igazán számít, hisz én sem tudom ki vagy, Mindössze elolvastam amit írtál. És bár tudom, hogy mindez csak a képzeletemben és valóságomban létezik, én is csak képzeletemben és valóságomban létezem. És ebben a valóságban találkoztam a fájdalmaddal,  találkoztam a hiánnyal ami kitöltött. Közben féltem, hogy még mindig nincs benned más, csak a hiány. Nem akarom, hogy az emberekben csak hiány legyen. De aztán láttam, hogy változtál és van körülötted, aki kitöltse a hiányt. Nem tudom, ki vagy a saját valóságodban, az emlékeimben csak egy névként szerepelsz, de az előbb találkoztam veled,  a fájdalommal,  a hiánnyal, aki voltál és aki szerettél volna lenni:  a lerúgott cipővel, a keszeggel a Tiszán, és megszakadt a szívem. Ott voltam veled a rántotthús szagú utcákon, végigjártam azt a lakást és láttam az ott maradt emlékeid, és megszakadt a szívem. Láttalak a kórházi ágyon, az ismeretlen nő mellett és megszakadt a szívem. Ott ...