Virágnak

Tegnap jól kimászkáltuk magunkat, első állomásként a Természettudományi Múzeumba mentünk, ahol ácsorogtunk kb 1 órát a jegyért (jövőre előre meg lesz véve) . Amikor bejutottunk elég furcsa volt. Ha csak 6 éves vagyok és a szüleimmel vagyok ott, akkor megkérdezem, hogy mi ez a sok állat és miért nem mozognak ? Aztán amikor megmondták volna, hogy ezek halott állatok a belsejükben mindenféle anyaggal, ami arra jó, hogy olyan formájuk legyen, mint élőben, akkor mérgesen azt mondtam volna, hogy ez tök béna és én igazi állatokat akarok látni. A kis gombostűkre felszurkált lepkék viszont gyönyörűek voltak, de repülés közben szívesebben néztem volna meg őket. Az Állatkertben van valami ilyen lepkés rész, csak amikor voltunk, akkor túl hideg volt ahhoz, hogy repkedjenek. Volt olyan hely is, ahol emberek is voltak az állatok között, ők műanyagból. Vajon miért nem voltak ők is kitömött halott emberek ? Mielőtt meghalok a testem a múzeumnak ajándékozom és ott fogok kitömve integetni valahol. A rokonaim biztosan nagyon boldogok lennének ettől ;).

" Nézd csak kisfiam, itt van az idióta apád, aki kitömette magát..."

Egyébként mekkora butaság az, hogy a rengeteg dologról úgy próbálunk több infomációt szerezni, hogy szétszedjük és megnézzük mi van a belsejében, anélkül hogy tudnánk, hogy újra működőképesre össze tudjuk rakni.

A következő állomás a Néprajzi Múzeum volt, közben elcsíptünk egy keveset a tűzijátékból is. Sajnos mire oda értünk az összes eucadori kaja elfogyott a kiállítás pedig független elemzők szerint "szar" volt, meg egyébként is már kezdődött a Millenárison a Besh o droM koncert, úgyhogy nem sokat láttunk belőle.

A koncert nagyon jó volt, megint elcsodálkoztam, hogy fér abba a 40 kilós csajsziba ekkora hang. Vajon hol van neki olyan sok üres hely, ahol akkor tartja, amikor éppen nem énekel (közben találtam a bloggeren egy mexikói Besh o droM rajnongót ). Aztán talákoztunk Katáékkal és irány a mezőgazdasági múzeum. A vizipipa bemutatóból kivettük a részünket életemben először kerültem orális kapcsolatba a dohánnyal. Nem volt rossz, de végképp meggyőzött, hogy én többet nem. Maximum, ha a végén unatkozó milliomos leszek, mert akkor persze nem hiányozhat a szivar a számból, ha pedig fehárhajú öreg papó, akkor mindig pipa lóg majd a számból.

Azért tegnap sikerült magam alá gyújtani egy kicsit, nem tudom hogyan fogom még kiköszörülni a csorbát, valószínűleg sosem sikerül, de azért fogok próbálkozni. Meg máskor értelmesen szervezni a dolgokat és nem úgy, hogy egyszerre megint több helyen legyek egy időben.