Ugrás a fő tartalomra
A tegnapi nap legnagyobb eredménye, hogy nem bőgtem nyilvános helyen. Az sem tudott jobb kedvre deríteni, hogy kaptam egy valag pénzt, minimális munkáért.

Megint fogok könyvet venni ezért. Mostanában könyvre szórom a pénzem. Azért veszek megint könyvet, hogy kölcsönadjam. A múltkor is azt hittem, hogy jó lesz, de most tényleg. Meg azért is veszem meg a könyvet, ha egyáltalán kapni lehet, hogy feltegyem a polcra, mert már olvastam könyvtári változatban. Egy másikat azért veszek meg, mert nem láttam a könyvtárban eddig. Egy harmadikat pedig azért, mert jó vastag és rá van írva az elejére, hogy neuro meg hogy románc.

Ma kipróbálom a villamosenergia és környezetvédelem órát. Az előadó feje kedves.

Szerintem az anyámnak pasija van.

Egyébként tegnap eljátszottam a hattyú halálát, én voltam a hattyú is meg a halála is, de aztán jöttek, feltámasztottak. Nekitámasztottak a falnak nagyjából és mondták, hogy most vasárnapig támasszam, nehogy eldőljön.

szóismétlés szóismétlés szóismétlés sorminta

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Virágnak

Köszi a verseket Köszi a mondókát Köszi, hogy enélkül nincsen már valóság Köszi a haragot Köszi az ordítást Köszi, hogy kiabálsz, van benne újdonság Köszi a könnyeket Köszi a görcsöket Köszi az országot, velem jött, enyém lett Köszi a dalokat Köszi a kisprózát Köszi a Hazádat, kicsit szar mivé lett Csináld tovább Amit csinálsz Ha van erőd Ha van tintád Csináld tovább Amit csinálsz Kell valaki Aki még lát Csináld tovább Amit csinálsz Legyen aki Farkast kiált Mert ha már nincs senki sem Hová lesz az életem

Köszönöm

Nem hiszem, hogy emlékszel ki vagyok, De ez nem igazán számít, hisz én sem tudom ki vagy, Mindössze elolvastam amit írtál. És bár tudom, hogy mindez csak a képzeletemben és valóságomban létezik, én is csak képzeletemben és valóságomban létezem. És ebben a valóságban találkoztam a fájdalmaddal,  találkoztam a hiánnyal ami kitöltött. Közben féltem, hogy még mindig nincs benned más, csak a hiány. Nem akarom, hogy az emberekben csak hiány legyen. De aztán láttam, hogy változtál és van körülötted, aki kitöltse a hiányt. Nem tudom, ki vagy a saját valóságodban, az emlékeimben csak egy névként szerepelsz, de az előbb találkoztam veled,  a fájdalommal,  a hiánnyal, aki voltál és aki szerettél volna lenni:  a lerúgott cipővel, a keszeggel a Tiszán, és megszakadt a szívem. Ott voltam veled a rántotthús szagú utcákon, végigjártam azt a lakást és láttam az ott maradt emlékeid, és megszakadt a szívem. Láttalak a kórházi ágyon, az ismeretlen nő mellett és megszakadt a szívem. Ott ...