Ugrás a fő tartalomra

docsni

Nos tegnap még a Writely és a Spreadsheets létezett, mára csak Google Docs van. Bár tegnap nem túl sokat működtem a writelyban, de a színösszeállítása jobban tetszett. Az felület olyan lett, mint a gmail, lassan itt lenne az ideje, hogy ezen is lehessen változtatni, kellene nekik levelet írni, hogy ezt akarja a nép. Egyenlőre magyar nyelvű verziója sincsen, de mivel a Google nem is olyan régen kijelentette, hogy most egy ideig a meglévő szolgáltatások fejlesztésére fogja szánni az időt, szerintem gyorsan lesz ez is.

Az új gépen - aminek egyenlőre nincs neve - nincs semmilyen Office, se microsoft, se open, sesemmi, meglátjuk, hogy csak a webes segítségével sikerül-e megcsinálni az ez évi önlabot. Az biztos, hogy a googlés Docs-on kívül keresni kell még valamit, mivel prezentációt nem lehet jelenleg itt csinálni és a fent említett ok miatt egyenlőre nem is valószínű, hogy lesz, bár a Googlénél nem lehet tudni.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Virágnak

Köszi a verseket Köszi a mondókát Köszi, hogy enélkül nincsen már valóság Köszi a haragot Köszi az ordítást Köszi, hogy kiabálsz, van benne újdonság Köszi a könnyeket Köszi a görcsöket Köszi az országot, velem jött, enyém lett Köszi a dalokat Köszi a kisprózát Köszi a Hazádat, kicsit szar mivé lett Csináld tovább Amit csinálsz Ha van erőd Ha van tintád Csináld tovább Amit csinálsz Kell valaki Aki még lát Csináld tovább Amit csinálsz Legyen aki Farkast kiált Mert ha már nincs senki sem Hová lesz az életem

Köszönöm

Nem hiszem, hogy emlékszel ki vagyok, De ez nem igazán számít, hisz én sem tudom ki vagy, Mindössze elolvastam amit írtál. És bár tudom, hogy mindez csak a képzeletemben és valóságomban létezik, én is csak képzeletemben és valóságomban létezem. És ebben a valóságban találkoztam a fájdalmaddal,  találkoztam a hiánnyal ami kitöltött. Közben féltem, hogy még mindig nincs benned más, csak a hiány. Nem akarom, hogy az emberekben csak hiány legyen. De aztán láttam, hogy változtál és van körülötted, aki kitöltse a hiányt. Nem tudom, ki vagy a saját valóságodban, az emlékeimben csak egy névként szerepelsz, de az előbb találkoztam veled,  a fájdalommal,  a hiánnyal, aki voltál és aki szerettél volna lenni:  a lerúgott cipővel, a keszeggel a Tiszán, és megszakadt a szívem. Ott voltam veled a rántotthús szagú utcákon, végigjártam azt a lakást és láttam az ott maradt emlékeid, és megszakadt a szívem. Láttalak a kórházi ágyon, az ismeretlen nő mellett és megszakadt a szívem. Ott ...