Ugrás a fő tartalomra

web2.0

Megevett engem is a WEB2.0, mint az állat, épp teli pofával habzsolja éppen az agyam a kontent. A googlén van a kalendárom, megtaláltam a tuti oldalt a www.netvibes.com címen, csináltam má rá maganak időjárást, meg híreket, meg mindenblogot, meg a googlés kalendárt is ráraktam, hogy egyszerre két helyen is lássam. ha van neked is RSS feeded féljé, mert előbb utóbb rajta leszel a listán és akkor kiolvasom az összes betűdet a világbó. Aztán van persze webes meeboo-s messengerem is rajta (igaz csak alfa állapotban van az egész), meg ha akarok akkor lesz googlés messengerem is, meg jó kis visszaszámláló ami megmondja mikor is jön el már a vég. Persze lett Kittinek is kalendárja, fel is töltöttük az adatokat, meg még az sms számunkat is megadtuk, szóval most jön az sms, hogy menjéé má órára, mert letépem a lábadat és azzal kergetlek az egyetemig, ha nem. Asszem itt az ideje, hogy felvegyem újra a ritmust a mindenféle "új teknológiával(TM)" aztán naphosszat kattingassak és regisztráljak 10000 helyre, ahol mindenféle haszonsat lehet csinálni.

lett közbe BSG harmadik évad kétrész is, meg nemsoká lesz "sulinetTM" gépem is. A múlt héten is majdnem lett, csak nem lehetett teljesen bekapcsolni, meg is írtam a történetét, de a homár baszott kirakni, úgyhogy majd jól kirakom én ide, aztán lehet olvasni. Aztán féljé, mert ha megtudom mijaza a webkettőpontnulla akkor jön a BETON(tm).

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Virágnak

Köszi a verseket Köszi a mondókát Köszi, hogy enélkül nincsen már valóság Köszi a haragot Köszi az ordítást Köszi, hogy kiabálsz, van benne újdonság Köszi a könnyeket Köszi a görcsöket Köszi az országot, velem jött, enyém lett Köszi a dalokat Köszi a kisprózát Köszi a Hazádat, kicsit szar mivé lett Csináld tovább Amit csinálsz Ha van erőd Ha van tintád Csináld tovább Amit csinálsz Kell valaki Aki még lát Csináld tovább Amit csinálsz Legyen aki Farkast kiált Mert ha már nincs senki sem Hová lesz az életem

Köszönöm

Nem hiszem, hogy emlékszel ki vagyok, De ez nem igazán számít, hisz én sem tudom ki vagy, Mindössze elolvastam amit írtál. És bár tudom, hogy mindez csak a képzeletemben és valóságomban létezik, én is csak képzeletemben és valóságomban létezem. És ebben a valóságban találkoztam a fájdalmaddal,  találkoztam a hiánnyal ami kitöltött. Közben féltem, hogy még mindig nincs benned más, csak a hiány. Nem akarom, hogy az emberekben csak hiány legyen. De aztán láttam, hogy változtál és van körülötted, aki kitöltse a hiányt. Nem tudom, ki vagy a saját valóságodban, az emlékeimben csak egy névként szerepelsz, de az előbb találkoztam veled,  a fájdalommal,  a hiánnyal, aki voltál és aki szerettél volna lenni:  a lerúgott cipővel, a keszeggel a Tiszán, és megszakadt a szívem. Ott voltam veled a rántotthús szagú utcákon, végigjártam azt a lakást és láttam az ott maradt emlékeid, és megszakadt a szívem. Láttalak a kórházi ágyon, az ismeretlen nő mellett és megszakadt a szívem. Ott ...