Ugrás a fő tartalomra

várok

Még mindig, csak éppen halvány fogalmam sincs, hogy mire is éppen. Sőt akkor sem tudom majd, ha már éppen ott van az orrom előtt az, amire vártam csak nem tudtam.

LE KÉNE MÁN SZOKNI ERRŐL

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Letörlök egy könnycseppet a szeme sarkából és a világba vetett bizalmam visszatér. Browser Totals Mozilla/Gecko Core 1580 48.01% MSIE Core 1579 47.98% Opera 88 2.67% Other Browsers 33 1.00% Netscape 11 0.33%

7000 WATT

Elkezdtük a nagy bevásárlást Tamással a nagy úthoz. Az első szerzemény egy jó kis gázégő, hogyha valahol beszakadnánk egy befagyott tóba, akkor rá tudjunk ülni és nem meghalni. (Persze a hegyen úgyis meleg lesz, de akkor is, ha a világot kell szétégetni, akkor teljesen jó lesz). Bebiztosítottuk magunkat eső ellen is, lett a hátizsákokra esőkabát (így biztosan nem fog esni). Szívem vágya is teljesült, egy citromsárga teknőcös kendő képében (utolsó darab). Végre nem fog a szemembe folyni az izzadtság (legalábbis az első fél órában, míg a kendő teljesen át nem ázik). Az utolsó fogás mára két darab literes fémbögre. Desszertnek vettünk még két térképet. Sajnos rendes turistatérképet nem tudtunk venni, mert egy darab került annyiba, mint a két térkép és legalább 10 féle kellett volna, a boltba meg 3 fajta volt csak. (Talán nem tévedtek a többiek amikor 40 % nőnek saccoltak ;)