Nem hiszem, hogy emlékszel ki vagyok, De ez nem igazán számít, hisz én sem tudom ki vagy, Mindössze elolvastam amit írtál. És bár tudom, hogy mindez csak a képzeletemben és valóságomban létezik, én is csak képzeletemben és valóságomban létezem. És ebben a valóságban találkoztam a fájdalmaddal, találkoztam a hiánnyal ami kitöltött. Közben féltem, hogy még mindig nincs benned más, csak a hiány. Nem akarom, hogy az emberekben csak hiány legyen. De aztán láttam, hogy változtál és van körülötted, aki kitöltse a hiányt. Nem tudom, ki vagy a saját valóságodban, az emlékeimben csak egy névként szerepelsz, de az előbb találkoztam veled, a fájdalommal, a hiánnyal, aki voltál és aki szerettél volna lenni: a lerúgott cipővel, a keszeggel a Tiszán, és megszakadt a szívem. Ott voltam veled a rántotthús szagú utcákon, végigjártam azt a lakást és láttam az ott maradt emlékeid, és megszakadt a szívem. Láttalak a kórházi ágyon, az ismeretlen nő mellett és megszakadt a szívem. Ott ...
Nos, en sem szivesen vallom be, de jobban jartal.
VálaszTörlésEn erdekesebbre szamitottam...
Angolul tartotta, holott ha m�r ugyis forditani kell, mindegy lett volna, ha az anyanyelven beszel.
vetitgetett, de tobbnyire csak madartavlatbol lehetett latni a dolgokat. akit kifejezetten a varosrendezes erdekel elvezhette, de nekem nehol kicsit unalmas volt.
Viszont Berlint imadom, igy voltak erdekes dolgok is, de osszessegeben leginkabb csak kozepesre ertekelnem.
Mit neztel? :)