Ugrás a fő tartalomra

pép

Sosem értettem meg azokat az embereket, akik hisznek bármiféle istenben is. A keresztényeket mégjobban nem. A katolikusokat a legjobban nem.

A legnagyobb problémám velük a következõ:
Ha én képes vagyok arra, hogy tiszeletben tartsam az õ vélemyényüket, akkor a nagy részük miért nem képes ugyanerre velem szemben ? Miért "néznek le", próbálnak megtéríteni, próbálják rám erõszakolni a gondolataikat a világról ?

Azt sem értem, miért van az, hogyha valaki keresztény, akkor "nem illik" beszélni neki arról, hogy szerintem nem létezik az õ általa elképzelt isten, ellenben õk még mindig igen nagy erõkkel próbálják a világ nem keresztény részét evangelizálni, a "vadaknak" elvinni az "örömhírt". Sõt, ha én a gravitációban hinnék, akkor biztosan megkapnám valakitõl, hogy mennyire sátáni vagyok és a pokol tüzén fogok elégni.

Igen tudom, vannak olyanok, akik nem teszik ezt. Minden tiszteletem az övék.

Mielõtt még valaki a szemere vetné, hogy nem tudom mirõl beszélek, 5 évig minden vasárnap jártam templomba... Voltam egy darab "ifjúsági táborban" is. Itt olyan erõs megvetést éreztem a nem "keresztyén" emberek iránt, amilyet még sosem. Illetve nem is megvetést. Egyszerûen szánták õket. Ha tudták volna, mit gondolok én errõl az egészrõl, sajnáltak volna, hogy én még nem találtam meg az utat a megváltómhoz és emiatt el fogok kárhozni. Az még csak fel sem ötlött bennük, nekem így jó, én így akarom élni az életem.

Oszlatás:
Hogy annyira ne lehessen könnyen félreérteni. Nincs bajom magával a keresztény vallással. Azzal van bajom, ahogy ezt egyes emberek a magukévá teszik. A vallások nagy részével a fanatizálhatóság a probléma. Pusztán egyes részek kihangsúlyozásával annyira könnyû az ember saját ügye mögé állítani a vallást. Ha nem a vallás egészét nézzük, csak kiragadunk belõle részleteket, akkor majdnem bármire lehet igazolást találni. Persze az ellenkezõjére is. Az emberek pedig emberek maradnak.

"...csaknem kétezer évvel azután, hogy valakit felszögeztek a fára, mert azt mondta, milyen remek is lenne, ha az emberek a változatosság kedvéért kedvesek volnának egymáshoz..."

Tudom azt is, ha legalább a vallásos emberek betartanák mindazt (és nem csak a nekik tetszõ részeket), amit az adott vallás "alapkönyve" mond, sokkal szebb lenne a világ.

Megjegyzések

  1. Nem akarok olyan lak�sban lakni, ahol z�rnom kell a saj�t szob�m ajtaj�t, mert nem b�zom meg a saj�t lak�t�rsaimban.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Virágnak

Köszi a verseket Köszi a mondókát Köszi, hogy enélkül nincsen már valóság Köszi a haragot Köszi az ordítást Köszi, hogy kiabálsz, van benne újdonság Köszi a könnyeket Köszi a görcsöket Köszi az országot, velem jött, enyém lett Köszi a dalokat Köszi a kisprózát Köszi a Hazádat, kicsit szar mivé lett Csináld tovább Amit csinálsz Ha van erőd Ha van tintád Csináld tovább Amit csinálsz Kell valaki Aki még lát Csináld tovább Amit csinálsz Legyen aki Farkast kiált Mert ha már nincs senki sem Hová lesz az életem

Köszönöm

Nem hiszem, hogy emlékszel ki vagyok, De ez nem igazán számít, hisz én sem tudom ki vagy, Mindössze elolvastam amit írtál. És bár tudom, hogy mindez csak a képzeletemben és valóságomban létezik, én is csak képzeletemben és valóságomban létezem. És ebben a valóságban találkoztam a fájdalmaddal,  találkoztam a hiánnyal ami kitöltött. Közben féltem, hogy még mindig nincs benned más, csak a hiány. Nem akarom, hogy az emberekben csak hiány legyen. De aztán láttam, hogy változtál és van körülötted, aki kitöltse a hiányt. Nem tudom, ki vagy a saját valóságodban, az emlékeimben csak egy névként szerepelsz, de az előbb találkoztam veled,  a fájdalommal,  a hiánnyal, aki voltál és aki szerettél volna lenni:  a lerúgott cipővel, a keszeggel a Tiszán, és megszakadt a szívem. Ott voltam veled a rántotthús szagú utcákon, végigjártam azt a lakást és láttam az ott maradt emlékeid, és megszakadt a szívem. Láttalak a kórházi ágyon, az ismeretlen nő mellett és megszakadt a szívem. Ott ...