Ugrás a fő tartalomra

zoknik megint

a nálunk lakó nõ fogta a kimosott zoknijaim és összepároztatta õket. Pároztassa a maga zoknijait, az enyémeket hagyja békén, nem kérte rá senki, a legkevésbé sincs arra szükségem, hogy valaki a ruháimat rendezgesse. Fõleg ne kérdezgesse, hogy melegítsen-e nekem levest, azt hiszem "elég nagy vagyok már" ahhoz, hogy tudjak magamnak kaját melegíteni, ha éhes vagyok. Miért nem fogják fel az emberek, hogy a fejemen az a széles repedés azért tátong, hogy tudjak tõlük kérni dolgokat, amikor viszont nem kérek, akkor ne tegyenek semmit, csak mert úgy gondolják, hogy nekem az jó. És egyáltalán ne nyúljanak semmihez a szobámban, nekem ezzel jót tesznek. Nem tesznek jót azzal, hogy hozzányúlnak a dolgaimhoz, aztán 1 hétig kereshetem õket.

Igen tudom, örülnöm kellene, hogy valaki ilyen rendes, és megcsinálja ezt a dolgot és nem nekem kell a zoknikkal szórakozni. Ha megteszi, akkor legalább elõtte kérdezze meg, hogy szükségem van-e a segítségére. Nem tudom elképzelni azt, hogy miért nem fogják fel az emberek azt, hogy én néha szeretek szenvedni, magam megoldani a dolgaim, és ha segítség kell, akkor szólok majd nekik. Tudom, hogy ezt egy kedves gesztusnak szánta, de ha elõtte megkérdezte volna azt, hogy szeretném-e, ha ezt megcsinálja. Durva beavatkozás a személyes terembe.

Igen ez leginkább MVP :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A GoodbyeMilano, a Foursquare meg a könyvvadászat

 A foursquare az ördögtől való, ezt mindenki tudja. Elárulja, hogy nem vagyunk otthon, segít a betörőknek és rákot is okoz, meg lehet könyvet nyerni vele. Tegnap jött egy twitt: @amby_hu Könyves játék Foursquare-en http://post.ly/15pLm #cultofless #elado #book #game #játék #könyv. Elsőre úgy gondoltam, hogy mint rendes dolgozó ember, mire végzek a munkával és rálépnék én is a könyvvadász útjára, már rég vége lesz az egész vadászatnak. Aztán szép lassan elkezdtek felkerülni a könyvek a ördög új oldalára és úgy látszott, hogy a közelemben is hamarosan megérkezik egy bújkáló papírköteg. Tényleg így lett és kihasználva, hogy tegnap reggel hajnalban már a munkahelyen termeltem a GDP-t, leléptem fél ötkor. Kb két buszmegálló múlva a kis kék pöttyöm ott pittyegett a gombostű mellett, ott álltam a Király Gyógyfürdő oldalában. Körbejárva az épületet, nem láttam egyetlen bújkáló könyvet sem, úgyhogy megint szemügyre vettem a térképet, ami azt jelezte, hogy valahol van egy belső udvar az ...