Ugrás a fő tartalomra

things todo things done

done:

Voltam az állatkertben, megjöttek a médiamárktos ingyenképek első fele. Egészen jól sikerültek, mindenki kapott belőle, akié ebben az adagban volt benne. Előtte azért megnéztük a Cápamesét. Most meg éppen halálra zabálom magam megint sonkástésztával, reménytelenül el fogok hízni, ha így folytatom.

Az állatkertben jó volt, Durell szemmel nézve is elég kellemes a Fővárosi Állatkert :). Megint szerencsém volt a zsiráfokhoz, csak nem volt nálunk semmiféle répa vagy bármi hasonló. Viszont éhenhalás elleni szerként vettünk fejenként két perecet, ami az egyik büfében száraz volt, ehetetlen és elég só sem volt rajta. A másik büfében nem elég, hogy olcsóbb, frissebb és még sósabb is volt. Szerencsére az első perec eltüntetése alatt eszembe sem jutott, hogy az ízét élvezzem, elég volt annyi, hogy valami a számon keresztül a gyomromba vándolroljon. Tök sok jó hely van az állatkertben, ahol az ember fejét majdnem leviszi egy-egy alacsonyan repülő nagyon színes madár. Meg láttunk igazán nagy, igazán undorító csótányokat is. Azért odafelé egy egészen kicsit eltévedtünk, egy jó fél órát sétáltunk a városligetben körbe, aztán rájöttünk, hogy a másik irányba kellett volna elindulni. Azért az állatkerti séta végére elég jó idő kerekedett, meg a mindenféle állatházban is jó meleg és párás volt a levegő, úgyhogy nem nagyon fáztunk a végén.

Aztán sikerült révenni Editet (mert vele állatkerteltem), hogy a subwayben kajáljunk. Picit drága a hely, de a kóla helyett csak poharat kapsz és annyit iszol amennyit akarsz, meg amennyit van pofád, az meg volt. Egészen ehető szendvicset csinálnak, volt benne jó 3 sonka, pulykamell meg bacon meg egy nagy rakás zöldség. Amikor majd szarrá keresem magam, akkor gyakran reggelizem ott.

A céges tesztem 85 %-os lett, a harmadik legjobb. Hétfőn kiderül mi lesz a folytatás.

Délután beugrás a Sönci Dönci koleszba, egy darab Gentoo beszerzése miatt. Aztán felhívtam Gigit, ő meg átjött aztán kapott Alone is the Darkot. Persze előtte sikerült kb 2 órát szenvedni ezzel az igen kedves és segítőkész géppel, lassan már a bekapcsológomb sem működik rajta, ha így folytatja. Nem tudom, jó ötlet volt-e áthívni, de ez már megtörtént. Este átjött Zsuzsi meg Kati, megnéztük a Cápamesét, aztán elkezdtük tervezgetni a nagy közös nyári nyaralást egy térkép fölött üldögélve.

A cipőmön kezd egy igen pici és ettől nagyon aranyos lyuk tátongani, lassan ki kellene cserélni, jelölt már van, a jelöltnek van ára is. Elég borsos...

A szobám meg kezd egy kicsit kaotikussá válni, úgyhogy holnap el kellene tünteni a régi ágyat végre meg egy kicsit átrendezni mindent. Viszont végre az üresen tátongó fényképtartók már nem üresek. Ágitól is kaptam tegnap ballagási képet, tök jól néz ki rajta, de neki nem tetszik.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Virágnak

Köszi a verseket Köszi a mondókát Köszi, hogy enélkül nincsen már valóság Köszi a haragot Köszi az ordítást Köszi, hogy kiabálsz, van benne újdonság Köszi a könnyeket Köszi a görcsöket Köszi az országot, velem jött, enyém lett Köszi a dalokat Köszi a kisprózát Köszi a Hazádat, kicsit szar mivé lett Csináld tovább Amit csinálsz Ha van erőd Ha van tintád Csináld tovább Amit csinálsz Kell valaki Aki még lát Csináld tovább Amit csinálsz Legyen aki Farkast kiált Mert ha már nincs senki sem Hová lesz az életem

Köszönöm

Nem hiszem, hogy emlékszel ki vagyok, De ez nem igazán számít, hisz én sem tudom ki vagy, Mindössze elolvastam amit írtál. És bár tudom, hogy mindez csak a képzeletemben és valóságomban létezik, én is csak képzeletemben és valóságomban létezem. És ebben a valóságban találkoztam a fájdalmaddal,  találkoztam a hiánnyal ami kitöltött. Közben féltem, hogy még mindig nincs benned más, csak a hiány. Nem akarom, hogy az emberekben csak hiány legyen. De aztán láttam, hogy változtál és van körülötted, aki kitöltse a hiányt. Nem tudom, ki vagy a saját valóságodban, az emlékeimben csak egy névként szerepelsz, de az előbb találkoztam veled,  a fájdalommal,  a hiánnyal, aki voltál és aki szerettél volna lenni:  a lerúgott cipővel, a keszeggel a Tiszán, és megszakadt a szívem. Ott voltam veled a rántotthús szagú utcákon, végigjártam azt a lakást és láttam az ott maradt emlékeid, és megszakadt a szívem. Láttalak a kórházi ágyon, az ismeretlen nő mellett és megszakadt a szívem. Ott ...