Ugrás a fő tartalomra

metró, remények

Megnézõdött a Blahán a felújított metróállomás. Elég jól néz ki,tisztára modern, kellemes a világítása, mindenhol tiszta és szép.Viszont elveszett a jó kis Kontroll-os hangulata. A Kontrollt megjelölték Oscarra. Minden nap történik valami.
Láttam a metrót is az állomáson, talán azért mert beszálltam. Ilyenéles kontrasztot még sosem láttam. Amúgy észre sem lehet venni, hogyrozsdás, málik a festék a külsejérõl :), de úgy, hogy ott állt benn afrissen felújított állomáson, meghökkentõ volt látni. Biztos, hogylesz róla egy fényképem valamikor, csak még nem tudom, hogyan fogomkivitelezni :) Majd segít Katy és az õ Olija :)))).
Volt szó valami reményekrõl is. A reménynek sajátos módon neve is van, Linda. 1 év után válaszolt a levelemre :). Meg elõtte azértbeszélgettünk egy igencsak hatalmasat :). No fogmos alvás reménykedés.
Ja és annyira nagyon balfasz vagyok, hogy az szörnyû. Meg kelltanulnom valóban elküldeni a levelet, amit el akarok.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Virágnak

Köszi a verseket Köszi a mondókát Köszi, hogy enélkül nincsen már valóság Köszi a haragot Köszi az ordítást Köszi, hogy kiabálsz, van benne újdonság Köszi a könnyeket Köszi a görcsöket Köszi az országot, velem jött, enyém lett Köszi a dalokat Köszi a kisprózát Köszi a Hazádat, kicsit szar mivé lett Csináld tovább Amit csinálsz Ha van erőd Ha van tintád Csináld tovább Amit csinálsz Kell valaki Aki még lát Csináld tovább Amit csinálsz Legyen aki Farkast kiált Mert ha már nincs senki sem Hová lesz az életem

Köszönöm

Nem hiszem, hogy emlékszel ki vagyok, De ez nem igazán számít, hisz én sem tudom ki vagy, Mindössze elolvastam amit írtál. És bár tudom, hogy mindez csak a képzeletemben és valóságomban létezik, én is csak képzeletemben és valóságomban létezem. És ebben a valóságban találkoztam a fájdalmaddal,  találkoztam a hiánnyal ami kitöltött. Közben féltem, hogy még mindig nincs benned más, csak a hiány. Nem akarom, hogy az emberekben csak hiány legyen. De aztán láttam, hogy változtál és van körülötted, aki kitöltse a hiányt. Nem tudom, ki vagy a saját valóságodban, az emlékeimben csak egy névként szerepelsz, de az előbb találkoztam veled,  a fájdalommal,  a hiánnyal, aki voltál és aki szerettél volna lenni:  a lerúgott cipővel, a keszeggel a Tiszán, és megszakadt a szívem. Ott voltam veled a rántotthús szagú utcákon, végigjártam azt a lakást és láttam az ott maradt emlékeid, és megszakadt a szívem. Láttalak a kórházi ágyon, az ismeretlen nő mellett és megszakadt a szívem. Ott ...