Ugrás a fő tartalomra

tegnap

A tegnapi nap a takarítógép és az olimpia jegyében telt el :)

Egész nap a a szõnyeget takarítottuk :) nem volt valami sikeres
sajnos, bár minden egyes alkalommal fekete vizet öntöttünk ki a
gépbõl, viszont a szõnyegen nem sok minden látszott meg ebbõl.

Ezen kívûl nem sok minden történt, ittam egy pohár tejet a Lehel téri
vásárcsarnokban.

A szabad idõmben Olimpiát néztem, sajnos eddig egyetlen magyarnak sem
sikerült még aranyat szerezniet, pedig vívásban nyerni kellett volna,
csak a bíró egy kicsit kellemetlenül bunkó volt :).

Sajnos Erik, az angolna nem tudott jönni az Olimpiára, mert nem kapott
vízumot, mivel nem találtak róla képet :)))) Pedig állítólag már tud
úszni.

A mai program is hasonló lesz, csak a takarítógép kimarad belõle :).

Sikerült viszont Katinál (ott tartottuk kettesben az Olimpianézést
diófagyival és pattogatott kukoricával fûszerezve) egy tök jó képet
kinyomtatni :). Megnéztük még a balatoni képeket is, elég jól
sierültek, bár némelyik nem lett túl éles :).

Rájöttem arra, hogy rettenetesen hiányzik valaki, aki meg lehet
érinteni, végig lehet simítani a hátát, meg lehet õlelni, oda lehet
hozzá bújni. Remélhetõleg lesz hamarosan lesz olyan valaki akivel ezt
mind megtehetem, és aki ugyanezt velem is megteszi.

Hát a mai napon eddig a magyarok nem nagyon remekeltek :). Az úszók
közül eddig senki nem jutott tovább, a teniszezõk sem állnak túl jól.
Remélhetõleg azért a mai nap születik legalább 1 arany.

Egyenlõre ennyi.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Virágnak

Köszi a verseket Köszi a mondókát Köszi, hogy enélkül nincsen már valóság Köszi a haragot Köszi az ordítást Köszi, hogy kiabálsz, van benne újdonság Köszi a könnyeket Köszi a görcsöket Köszi az országot, velem jött, enyém lett Köszi a dalokat Köszi a kisprózát Köszi a Hazádat, kicsit szar mivé lett Csináld tovább Amit csinálsz Ha van erőd Ha van tintád Csináld tovább Amit csinálsz Kell valaki Aki még lát Csináld tovább Amit csinálsz Legyen aki Farkast kiált Mert ha már nincs senki sem Hová lesz az életem

Köszönöm

Nem hiszem, hogy emlékszel ki vagyok, De ez nem igazán számít, hisz én sem tudom ki vagy, Mindössze elolvastam amit írtál. És bár tudom, hogy mindez csak a képzeletemben és valóságomban létezik, én is csak képzeletemben és valóságomban létezem. És ebben a valóságban találkoztam a fájdalmaddal,  találkoztam a hiánnyal ami kitöltött. Közben féltem, hogy még mindig nincs benned más, csak a hiány. Nem akarom, hogy az emberekben csak hiány legyen. De aztán láttam, hogy változtál és van körülötted, aki kitöltse a hiányt. Nem tudom, ki vagy a saját valóságodban, az emlékeimben csak egy névként szerepelsz, de az előbb találkoztam veled,  a fájdalommal,  a hiánnyal, aki voltál és aki szerettél volna lenni:  a lerúgott cipővel, a keszeggel a Tiszán, és megszakadt a szívem. Ott voltam veled a rántotthús szagú utcákon, végigjártam azt a lakást és láttam az ott maradt emlékeid, és megszakadt a szívem. Láttalak a kórházi ágyon, az ismeretlen nő mellett és megszakadt a szívem. Ott ...