Ugrás a fő tartalomra

mai (tegnapi) bejegyzés elmeállapotomra vonatkozóan.

Egy õrült szellem elrabolta a testem, és most ebben írogat
hülyeségeket ide. Attól tartok valaki hínom kell, hogy elûzze belõlem,
külöben még sok érdekes bejegyzés születik :). További kellemes
szellem és megszállotságmentes estét.

Ja a szellem most éppen azt akarja, hogy: igen még gyakolrolni kell,
de egészen jó úton haladunk :). Csak még finomítani kell a technikán.
A nõk szerencsére nem buták és nem is gépek. Viszont szerintem még
mindig nagyon egyszerûen el lehet a fejüket csavarni. Csak jó tempóban
kell csinálni és egy kicsit jobban irányítani a dolgokat :).

Ezt akarta ez az õrült...

Holnapra remélem sikerül leküzdeni.

Ma sikeresen át lett hozva a dolgok nagy része, csak azok nem, amik
miatt az autó rendelve lett :). BALFASZ VAGYOK KISSÉ... meg
széjjelszórt. Lassan majdcsak összeállnak a darabok :). Remélem :)

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Virágnak

Köszi a verseket Köszi a mondókát Köszi, hogy enélkül nincsen már valóság Köszi a haragot Köszi az ordítást Köszi, hogy kiabálsz, van benne újdonság Köszi a könnyeket Köszi a görcsöket Köszi az országot, velem jött, enyém lett Köszi a dalokat Köszi a kisprózát Köszi a Hazádat, kicsit szar mivé lett Csináld tovább Amit csinálsz Ha van erőd Ha van tintád Csináld tovább Amit csinálsz Kell valaki Aki még lát Csináld tovább Amit csinálsz Legyen aki Farkast kiált Mert ha már nincs senki sem Hová lesz az életem
Megjegyzés küldése
Read more »

Köszönöm

Nem hiszem, hogy emlékszel ki vagyok, De ez nem igazán számít, hisz én sem tudom ki vagy, Mindössze elolvastam amit írtál. És bár tudom, hogy mindez csak a képzeletemben és valóságomban létezik, én is csak képzeletemben és valóságomban létezem. És ebben a valóságban találkoztam a fájdalmaddal,  találkoztam a hiánnyal ami kitöltött. Közben féltem, hogy még mindig nincs benned más, csak a hiány. Nem akarom, hogy az emberekben csak hiány legyen. De aztán láttam, hogy változtál és van körülötted, aki kitöltse a hiányt. Nem tudom, ki vagy a saját valóságodban, az emlékeimben csak egy névként szerepelsz, de az előbb találkoztam veled,  a fájdalommal,  a hiánnyal, aki voltál és aki szerettél volna lenni:  a lerúgott cipővel, a keszeggel a Tiszán, és megszakadt a szívem. Ott voltam veled a rántotthús szagú utcákon, végigjártam azt a lakást és láttam az ott maradt emlékeid, és megszakadt a szívem. Láttalak a kórházi ágyon, az ismeretlen nő mellett és megszakadt a szívem. Ott ...
Megjegyzés küldése
Read more »