Ugrás a fő tartalomra
Azéé ilyen a kép, mert kikapcsolták a koliban a gépemet, mert nem fizettem eleget (sőt semmit). Ma írtam egy szívhez könyörgő levelet, remélem meg fogja hatni az arra érdemes személyt, ha meg nem, akkor majd megyek az aluljáróba és eladom a lelkem olcsón az első rosszarcú embernek akivel találkozom.

A német lakótársam azt szerette volna, hogyha verset fordítok neki magyarról bármilyen nyelvre, amit megért. (németangolfrancia) Egyenlőre nem próbálkoztam vele, de ha valakiben épp tegnap vagy tegnapelőtt veszett el egy költő és érez irátam némi szánalmat, nem utasítom vissza a segítségét, sőt jótetthelyébejótvárj alapon a túlvilágon megemlékezem róla. Persze Judith egy 21 éves csinos fiatal lány, úgyhogy leszbikusok és srácok előnyben. (Ráadásul most meg van róla győződve, hogy csak akkor tud rendesen megtanulni magyarul, ha lesz egy magyar barátja).

Megjegyzések

  1. Idezem a hon szeretett netibiz-elnokunket, hogy:

    "A PÁLYÁZAT LEADÁSÁNAK HATÁRIDEJE: 2005. szeptember 30."

    Azaz nalad valamit elbasztak, merthogy minek fizessen az ember, ha meg ugysem ertekeltek ki a salgopolc-palyazatokat...

    t.

    VálaszTörlés
  2. Hát, már a dnsből is kivettek, úgyhogy valóban ez történhetett.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Virágnak

Köszi a verseket Köszi a mondókát Köszi, hogy enélkül nincsen már valóság Köszi a haragot Köszi az ordítást Köszi, hogy kiabálsz, van benne újdonság Köszi a könnyeket Köszi a görcsöket Köszi az országot, velem jött, enyém lett Köszi a dalokat Köszi a kisprózát Köszi a Hazádat, kicsit szar mivé lett Csináld tovább Amit csinálsz Ha van erőd Ha van tintád Csináld tovább Amit csinálsz Kell valaki Aki még lát Csináld tovább Amit csinálsz Legyen aki Farkast kiált Mert ha már nincs senki sem Hová lesz az életem

Köszönöm

Nem hiszem, hogy emlékszel ki vagyok, De ez nem igazán számít, hisz én sem tudom ki vagy, Mindössze elolvastam amit írtál. És bár tudom, hogy mindez csak a képzeletemben és valóságomban létezik, én is csak képzeletemben és valóságomban létezem. És ebben a valóságban találkoztam a fájdalmaddal,  találkoztam a hiánnyal ami kitöltött. Közben féltem, hogy még mindig nincs benned más, csak a hiány. Nem akarom, hogy az emberekben csak hiány legyen. De aztán láttam, hogy változtál és van körülötted, aki kitöltse a hiányt. Nem tudom, ki vagy a saját valóságodban, az emlékeimben csak egy névként szerepelsz, de az előbb találkoztam veled,  a fájdalommal,  a hiánnyal, aki voltál és aki szerettél volna lenni:  a lerúgott cipővel, a keszeggel a Tiszán, és megszakadt a szívem. Ott voltam veled a rántotthús szagú utcákon, végigjártam azt a lakást és láttam az ott maradt emlékeid, és megszakadt a szívem. Láttalak a kórházi ágyon, az ismeretlen nő mellett és megszakadt a szívem. Ott ...