Úgy kezdődik az egész, hogy az ananász teljesen megdarálja a macskát, aki erre ordítva leveti magát a heverőről egyenesen egy kanárira, aztán mind a ketten elmennek zabot venni az istálóba, ahol a gazdasszony éppen fejbeveri a tehenet egy söröskorsóval, mert az már megint zöld tejet adott, mert rossz az emésztése. Szegény nem tehet erről, a legelőn levő fűtől lett neki ilyen, mert az meg a jégkorszak átalakította rakétasilóvá és már így is nagyon nehéz legelni. Persze a gazdasszony meg nem szedi ki neki a földből gyökerestől, mert nincsen neki tenyeres talpas kerékbilincse, azokat mind elhasználta a mezőn, amikor a lóbabot ültette. A lóbab sem a régi már, már csak egészen picire nő, mint egy egér, de az embereknek nem volt szíve átnevezni egérbabra, mert akkor ültetni se lenne értelme, ráadásul ha az egerek rájönnének, hogy már róluk nevezzük el a babot is, akkor éktelen haragra gerjednének és soha többet nem engednének minket leszállni a Holdra. Akkor pedig jönne a világvége, mert nem bányásznának a Holdon több permutációt és a világ állapotai elfogynának, csak az utolsó maradna, az meg a vég.
Megmondattatott egy ember által zenével pumpált szavakban:
"Józan ész mikor kimész én becsukom az ajtót, ne jöhessél többet újra"
Megmondattatott egy ember által zenével pumpált szavakban:
"Józan ész mikor kimész én becsukom az ajtót, ne jöhessél többet újra"
Megjegyzések
Megjegyzés küldése