I'm probably overthinking this

Hát ma voltam: reggelikészítő sofőr serpa sofőr ijesztgetőgép bénabambavak serpa sofőr serpa ebédelőgép gyrosevőgép kísérő sofőr serpa ivógép felcsútigép Elértem végre kis hazánk eldugott zugába Felcsútra is. Kipróbáltam, hogy Pesten igenis szar közlekedni és mindenki állat és énis balfasz vagyok. Oroszlányt is megnéztem egészen kicsi erdős kanyargós utakon, nagy messzeségben. Úgyhogy a mai napot imádat tárgyává nyilvánítom és elkezdem berakni a dolgokat amik szükségesek a hátizsákba.

Forrás: Magyar Hírlap Mondjuk a bicikli? Kerékpárút nem épült három évig. Most valami elkezdődött, de nyilván ez is a kampányévnek köszönhető. Esetleg a bringások is megszólítandó célcsoport? - Nem, ők ahhoz kevesen vannak. De nem ezzel a logikával gondolkodunk. Építettünk már az elmúlt években 140 kilométer bicikliutat, kialakítottunk kerékpártárolókat, de a város a tömegközlekedést tartja az autózás alternatívájának, és nem a biciklizést. Tudomásul kell venni, hogy Budapestből nem lesz Amszterdam, nem olyanok a terepadottságaink. A mostani kerékpárút-építésekre azért van lehetőség, mert több az útfelújítás, és így egyszerre építhetünk. Fontos az is, hogy a kerekesek megkerestek minket néhány olcsón kivitelezhető, reális javaslattal. Így lehet a mostani útfelújítás mellett bicikliút a Bajcsy-Zsilinszky úton Demszky Gábor Azt hiszem, ideje felvilágosítani Demszky Gábor főpolgármester urat, hogy nem vagyunk kevesen.

Mostanában egyre inkább szentimentimentális idióta vagyok, valaki jöjjön velem csillagokat bámulni. (a józan ész című képződményem meg jó alaposan bezártam, egy hangszigelet szobába, hogy hallatszon, amikor dörömböl)

Épphogy feltéptem a fóliát a frissen zsákmányolt teáról, amikor az illata levert a lábamról. Megkóstolni még nem mertem, de ha az íze hasonló intenzitású, mint az illata, akkor a mai éjszakát az asztal alatt fogom tölteni. Twinnings Vanília - Igya kigyóhájra, birkamájra, Abszinth is ezt ajánlja.

Fogd meg a tegnapról maradt brassóis hús és süsd meg két tojással. Aztán edd meg, mint aki jól végezte dolgát.

Tegnap: Este, ing, nyakkendő & rövidnadrág, bor, pörköltleves, Judit, szobák, éjszakai. Ma: Hosszúgatya, ibusz, gyros, euró, fűző, betadin, majdnemvonat, haza, gyógyszertár.

GING = Ging Is Not Ging

Hatalmas drámai érzékkel pont akkor ébredtem fel, amikor a kalauz jött, nekem nem volt jegyem. A tegnap érdekesen alakult. Miután a Holdudvarbeli tömeg kivetett magából elindultunk Szódázni. Útközben találkoztunk Tamás tatabányai ismerőseivel, egy kedves informatikatanítónénijelölttel. Megkóstoltattak velünk valami hihetetlenül szörnyű bort. A Szódát sikeresen megtaláltuk, nem is voltak sokan. Leültünk és volt alkalmunk nagyon intellektuális beszélgetést hallgatni az USA és Kína kultúraexportjáról és gazdasági helyzetéről. Szerencsére éppen indultak a beszélgetés résztvevői. Hamburger a Móriczon, haza éjszakai buszok.

Sajnos ezt is bezárták, nincs több ingyenes elektronikus könyv. A dolog szépsége ez: Szántó György Tibor, a magyar kiadók többségét tömörítő MKKE etikai bizottságának elnöké az népszabinak ezt mondta: "a jótékonykodó ingyenes közzététel csak álcatevékenység, amely mögött üzleti vagy egyéb megfontolás lehet. Nem kizárt, hogy a honlap homályba burkolózó működtetője meghatározott értelmiségi körről akar adatokat gyűjteni." Szántó szerint "igen sokba kerül" a tárhely bérlete és a papíron megjelent művek elektronikus közzététele." Miért nem képes egy ember elhinni, hogy valaki mindezt hobbiból csinálja és valaki más meg biztosít ehhez ingyen tárhelyet. Biztosan adatot gyűjtött a srác.... "Ahol könyveket égetnek, előbb-utóbb embereket is égetnek. Ahol könyvszervereket becsuknak, ott előbb-utóbb embereket is ok nélkül becsuknak. Nem szeretném megérni, hogy majd a gyerekeim megkérdezzék: Papa, hol voltál, amikor az elektronikus könyvtárakat b...

Igen, tényleg nem írtam a másik meglepetésről egy szót sem. Az pedig még ennél sokkal jobb volt.

A mai nap pont ilyen. Reggel arra keltem, hogy olyan lánnyal álmodtam, akit nem láttam már legalább 5 éve és nem is hallottam róla már három éve senkitől. A régi szép időkből vanna róla emlékeim, amikor a fúvőszenekar fele belé volt szerelmes, a másik fele pedig csak azért nem, mert volt egy nagyon csinos klarinétos lány is. (én mindkét tábort erősítettem persze egyik sem jött be) Az álom nagyrészére nem emlékszem és túl hamar felébredtem ahhoz, hogy bármi erkölcstelen történjen, de végre nyugodtan aludtam és a vége amúgy sem vad mindenruhát letépek rólad stílusú lett volna. A reggel további részében rájöttem, hogy a cél, amit kitűztem magam elé, még mindig nem tűnik oltári nagy baromságnak, úgyhogy ennek örömére tornáztam, aztán bekaptam két erőspaprikás sajtos tallért. Hagyományteremtő jellegel elindultam futni, de már az első percben kiderült, hogy a gyomrom utál, amiért nem maradhatott otthon. Ezt úgy hozta a tudtomra, hogy egészen kis helyre zsugorodott és a görcsbe ránduláson kív...

Sajnos kényetelen voltam bekapcsolni, mert jöttek a buta spammerek és nincs kedvem naponta 5-10 kommentet törölni, így viszont megint lehet anonimként kommentelni. Elnézést az okozott kellemetlenségekért.

Amikor már két hétig úgy gondolom, ugyanaz az életcélom, akkor van remény. Még a végén még majd tudom, hogy mit akar az élet tőlem.

Ma szokásos ágyhurcolós bulit tartottunk itthon, egy ágy le a pincébe egy fel a pincéből. A nagy pakolásban találtam egy Indul a bakterház kötetet meg egy tornacipőt. Következő alkalommal szeretnék eldugott aranykészletet találni.

Amennyiben a jövő héten arról szólna minden hírközlési médium, hogy ismeretleknek gáztámadást követtek el egy kempingben a Pireneusokban, mi voltunk azok. Fejenként legalább 3 babkonzervet viszünk.

Ma megvolt a nézzük meg egymás szlovéniás képeit buli Katinál, nagyon jó hangulatban, sikerült megismerni Csigát is, aki mellesleg Ági. Kiderült, hogy Kati egy picit süket, játszottunk kb 4 kör Stern im Afrikát, néztünk Gilmour Girls-t. Aztán kényelmesen hazabuszoztunk. Ma költöttek nekem egy szép verset is, íme: faszt, én nem akarok faszt Aki nem tudná, ez szabadvers és majd egyszer elemzem szépen hosszan. Ezután majd olyan bejegyzések következnek, ahol arról lesz szó, hogy ma is pakoltam a cuccaim és nézegettem őket, hogy milyen jó kis cuccok és hogy mennyire nagyon várom már az indulást is. Unalmas lesz, aki nem akar ilyet, az majd jöjjön vissza kb egy hét múlva, mert akkor elmegyek és nem lesz itt semmi egy hétig. Amikor aztán majd hazajövök, akkor azzal lesz tele, hogy itthon vagyok és milyen jó volt (ha végig esni fog akkor az is benne lesz, hogy de azért jó már hazajönni is itt legalább a szobában nem esik). Jah, nem mellékesen végigolvastam megint a Mortot, de majd mégegyszer k...

Mivel stílusosan kell csinálni a dolgaim, ma ez a film volt terítéken. Sokkal rövidebbnek tűnt, mint az első része és kiderült, hogy mi volt hat hónappal az első rész után. Önigazolást is találtam benne. Nem vagyok összeszedve az íráshoz jelenleg. Elkezdtem tényleg bepakolni. Szerintem legkésőbb keddre minden egyben lesz a maradék időt pedig azzal fogom tölteni, hogy ülök a hátizsákommal szemben és szugerálom, hátha gyorsabban telik ettől az idő. Ma biztosan nem fogok megvilágosodni, az évi tervezett mennyiséget lassan elértem, kell egy kis tartalék a születésnapom környékére is, meg persze milyen karácsony az, amikor az ember nem világosodik meg. Tudom, hogy hülye vagyok, de egyszer ki akarom próbálni milyen a karácsony egyedül. 24-én magamra zárni az ajtót és három napig ki se mozdulni. Csendesen üldögélni a minikarácsonyfám mellett, tévénézés közben elaludni a fotelben, forró narancsos-fahéjjas-rumos teát szürcsölni egész nap. Szomorkodni a saját dolgaim miatt, szomorkodni a világ d...

Ma találkoztunk a Westendben egy hátizsákos turistával, aki majdnem így nézett ki. (Főleg a szemei voltak nagyon emlékezetes)

Lett ma minden szép és jó, bot, edények, ing, repjegy, egy héttel később megyünk, beosztva supportolunk mindenkit. Láttam a Mansonkoncertre menő embereket, szépek voltak. Egyébként esett meg sütött a nap, néztem Before Sunsetet, megvilágosodtam, mint rendesen (már nem olyan mint régen). Az a közös a Rammsteinben és a Brandenburgi versenyekben, hogy egyikben sem játszanak elektromos répaszeletelőn. Az állapotváltozás eddigi folyamata így zajlott: Jó volt -> még jobb volt -> lezúztam magam -> elment az eszem. Itt az ideje valahova leülni és megvárni míg előkerül, mielőtt puszta hóbortból felszakítanám a téridőt, aztán csodálkoznátok, mit keres az ágyatokban egy mozambiki tokás elefánt.

Voltam kinn az időjárásban és bizton állíthatom, fogalma sincsen mit akar.

Ha valaki most csürtörtökön (holnapután)velem spanyolországba jönni 2 hétre szóljon nyugodtan, a repjegy 17000 pénz mindennel együtt, szállás kb 5000 forint naponta.

Magam vagyok. Nagyon. Kicsordul a könnyem. Hagyom. Viaszos vászon az asztalomon, Faricskálok lomhán egy dalon, Vézna, szánalmas figura, én. Én, én. S magam vagyok a föld kerekén. Tóth Árpád

Az abszolút boldogság az, amikor a fogorvos azt mondja, nem fog fájni, aztán bekapja a kezét a fúró.

Reggel felébredtem, lemásztam az ágyról, villámlott egyet és elkezdett szakadni az eső. JóreggeltVietnám.   A spanyol utazás egy héttel halasztódik csak szeptember másodikán indulunk. Ennek örülök is, meg nem is.   Ma kaptam két olyan smst is, ami segít túlélni a napot és jóleső melegséggel tölt el plusz letörölhetetlen vigyort varázsolt a képemre. Mi jöhet még ezután ?

Egyenlőre némi változás áll be a spanyol útban rajtunk kívül álló okok miatt. Kiválasztottam a legszarabb filmet, amit csak találtam és megnéztem. A Penge 3 lett a szerencsés. Ha lövöldözésre, verekedésre, kardozásra vágysz (én ezeket nagyjából áttekertem) akkor ideális film. Sajnos annyi fantázia sincs benne, mint a második részben. Ezután jönnek majd az értelmes filmek. Meg persze kedden azért bevásárolunk.

This post has been removed by a blog administrator. Így jár minden spammer. Sajnos a következő öt után kényletelen leszek visszakapcsolni a kötelező regisztrációt. Sorry népek.

Letörlök egy könnycseppet a szeme sarkából és a világba vetett bizalmam visszatér. Browser Totals Mozilla/Gecko Core 1580 48.01% MSIE Core 1579 47.98% Opera 88 2.67% Other Browsers 33 1.00% Netscape 11 0.33%

Újra lelassult az életem. Tegnap nem léptem át a küszöböt, egyetlen kapcsolatom a világgal egy telefonkábelen zajlik. Két órát töltöttem rendrakással, de teljesen befejezni nincs kedvem. Egy kis puskapor a szőnyegen, üres mécsesek az asztalon, félig elolvasott könyv a szekrényen. Bevetetlen ágy, senki nem elég magas hozzá, hogy lássa. Az egynyári virágok még utolsó erőfeszítést tesznek arra, hogy szirmot bontsanak, feláldozzák leveleiket, majd elfekszenek és elszáradnak. A fotelek előtt elkezdődött az eredeti felhalmozás, gyűlik a cucc. Amikor eszembe jut valami, akkor odakerül, de az igazi pakolás csak szerdán lesz esedékes. A világ egy kifakult, villódzó némafilmre emlékeztet, a háttérben Tiersen úr zongorázik. Megint nézőnek érzem magam, megtörténnek a dolgok, nem sok hatással vagyok rájuk, de nem akarok hatással lenni. Jó üldögélve nézni, ahogy vasárnap délután van és minden csendes. Egyedül töltött félig hideg vasárnapi ebéd. Hiánycikk nálam az otthon és a meghittség. Néha, belépv...

Megint meggyulladt egy BKV busz. Pont olyan típusú, amilyenből pár darab már kiégett. Vajon megvárják míg kigyullad mind vagy hamarabb lecserélik őket.

Vannak pillanatok, amikor kételkedem a saját épelméjűségemben. Elmegyünk Spanyolországba, egy olyan helyre, ami tele van régi templomokkal és olyan helyekkel, ahol a fal érintésétől is megborzongok. Előtte elverünk egy valag pénzt mindenféle felszerelése, hogy felmenjük a hegyek közé és gyalogoljunk.

Jelenlegi életem hasonlít egy széles, lassú folyóra. El van terülve a síkságon, és ahogy halad előre egyre nagyobb kanyarokat tesz jobbra és balra. Néhány kanyart már átvágott, de nem egyenes. Ahogy haladsz a sodrást követve, halk zúgásra leszel figyelmes. Először azt hiszed, csak képzelődsz vagy méhkaptár van a közelben, de a távolba tekintve látod a párafüggönyt. Vízesés közeledik.

Esetleg ha valami nagy hegyremenő emberke járna erre, akkor dobjon már meg vagy két mondattal arról, hogy érdemes-e túrabotot venni (főleg, ha az embernek 20 kilós hátizsák lesz a hátára nőve).

Elkezdtük a nagy bevásárlást Tamással a nagy úthoz. Az első szerzemény egy jó kis gázégő, hogyha valahol beszakadnánk egy befagyott tóba, akkor rá tudjunk ülni és nem meghalni. (Persze a hegyen úgyis meleg lesz, de akkor is, ha a világot kell szétégetni, akkor teljesen jó lesz). Bebiztosítottuk magunkat eső ellen is, lett a hátizsákokra esőkabát (így biztosan nem fog esni). Szívem vágya is teljesült, egy citromsárga teknőcös kendő képében (utolsó darab). Végre nem fog a szemembe folyni az izzadtság (legalábbis az első fél órában, míg a kendő teljesen át nem ázik). Az utolsó fogás mára két darab literes fémbögre. Desszertnek vettünk még két térképet. Sajnos rendes turistatérképet nem tudtunk venni, mert egy darab került annyiba, mint a két térkép és legalább 10 féle kellett volna, a boltba meg 3 fajta volt csak. (Talán nem tévedtek a többiek amikor 40 % nőnek saccoltak ;)

Lassan elérem a megfázásom második fázisát, amikor legalább 1 csomag zsebkendőt elhasználok két nap alatt és szép piros lesz az orrom és hámlik. A két liter forró kamillatea megtette, amit meg kellett tennie. Holnap meg mehetek dolgozni. Legalább terjesztem a náthát mindenfelé, amerre csak tudom.

Megnézetetett. Az elején egy picit furcsa volt és ide-oda kapó a film, de aztán beleszoktam a ritmusába. Nagyon tetszett. Adott egy kis lökést, hogy átértékeljem a párkapcsolatkról alkotott elgondolásaim. Úgyhogy most sikerült egy kicsit megnyugodni, elszakadni az agyamban jelenleg uralkodó általános nézettől és új utakra indulni. (Lófaszt, ordítja a hang a fejemben, pontosan tisztában vagy vele, hogy azok között a nők között van és lesz is mindig, akiknek az első szavára eszedet és aktuális barátnődet/menyasszonyod/feleséged otthagyva rohannál)

A város Four Tet-es zenei aláfestéssel egészen elviselhető, olyan mintha a tévé előtt ülnél és dokumentumfilmet néznél fekete-fehérben egy távoli helyről.

Erről még nem volt szó. Történt ugyanis, hogy elmentünk BVSC-re tesómékkal, előtte egy kólássört szopogattam lassacskán, habosan. Nem igazán fértünk oda, sajnos a GoodSárlott nem volt komoly vetélytárs, így az összes fán és tetőn emberek lógtak. Visszaséta a Krumplirózsához, majd mégvisszább és munkábaállás. A Roma sátorba negyed egykor feltűnés, majd az élő közvetítés. A program szerint Martin Lubenov (BG) volt, de szerintem nem. Őrült jól játszottak, az egyik pillanatban eldobtam az agyam. A klarinétostól folyamatosan szedték el a klarinétot és egy szál sípon is a legnagyobb természetességgel játszott tovább, mintha minden ember így születne. (Aki nem úgy született: egy átlagos klarinét jelenleg nagyjából 4 részre szedhető, alulról felfelé: egy tölcsér, a billentyűk alsó és felső része, és a nádat is tartalmazó fúvóka). Amikor véget ért a koncert, bejelentették, hogy tényleg lesz Besh O droM és tényleg lett, behangoltak és bejelentették, hogy lesz ők táncházra készültek, dehát ahhoz...

Látom magam a poharamba' Arcom merev, vonatokra Ültetem szívem, hogy felejtsen Miért nincs velem, aki nincsen. Ma nem jön senki, a síneken por, nem fekszem oda, idegen toll, inkább iszom még valamit, sűrű durvát, mi hátra hajít. Gyere új szerelem, csoda legyél velem, ma nem baj az üres pohár, veled az éjbe semmi veszély, nem ér el a halál Kimonduk, vége elment a nyár, Nem is jön ma vissza már Állok a peronon integetek, Tél jön hó és nagy hidegek. Most van a nap lemenőbe, ki kéne menni a levegőre, de zuhan fejem a terítőre, ma halott vagyok egy kis időre. Gyere új szerelem, csoda legyél velem, ma nem baj az üres pohár, velem az éjbe semmi veszély, nem ér el a halál ríjrárárááá

Az agyam csak fekve működik rendesen. A másik magyarázat, hogy a zuhanyrózsából túl nagy sebességgel áramlik ki a víz és akadályozza az agyamban a sejtek kapcsolódását, egyszerűen széjjelveri az éppen kialakuló kapcsolatok. Más magyarázat nincs arra, hogy a zuhanyzás közben eszembejutott dolgokat elfelejtem mire beérek a szobába, a fürdés közben eszembejutottakat egyenlőre nem. (legalább nem emlékszem semmi olyanra amit elfelejtettem volna). Mellékesen megjegyzem Igen, az eszem elment, nem is szándékozik visszajönni remélem.

Életcél megvan, lelkesedés megvan. Sejtszintű enzimműködés megvan, levél meglesz. Itt az ideje leállítani.

Lassan világosodik, az eső nem akar alábbhagyni. Mindenfelé növekvő pocsolyák, fáradt arcú, sáros emberek jönnek veled szembe. Lassan elindulsz hazafelé, csatlakozol a kifelé bandukoló emberekhez. A zebránál, ahol eddig mindig rendőrök álltak, már senki, csak az autósok jóindulata miatt nem kell sokáig várakozni. A HÉV megállóban még mindig ott állnak a BKV ellenőrök, a már régen megszokott mozdulattal nyújtod feléjük a bérleted. Megjön a HÉV, felszállsz. Először úgy tűnik, nem lesztek olyan sokan, de az emberek csak jönnek, mintha nem akarnának soha elfogyni. Sípolás, ajtózárás, néhány perc zötykölődés. Az emberek megbámulnak mindenhol, talán mert térd alatt sáros, térd felett meg teljesen vizes vagy. Végre hazaérsz, leveted magadról a ruhát, beállsz a zuhany alá. Végiggondolod az utolsó estét, amikor már bontották a nagyszínpadot, az eső elkezdett cseperegni, te pedig az utolsó koncertre igyekeztél valahová hátra. Az egész előző hét nap egyetlen pillanattá sűrűsödik, mikor végre bees...

A plusz poen: a gitaros tutko vak.

Fogalmam sincs kik ezek, de olyat muveltek a szinpadon amilyet meg nem lattam.

A roma sator szinpadan most jatszo zenekarban ket olyan kopasz allat is van, akivel nem szivesen talalkoznek sotetben es picsajo zenet jatszanak.

Mivel kiderült, hogy a tegnapi napból jónéhány dologra nem emlékszem, akinek sértőt mondtam, legközelebb amikor találkozunk nyugodtan verjen meg. (még szerencse, hogy én nem írok leveleket, ugye tamás ? :)

Ha a tegnapi napot egy szóval kellene leírni ez lenne a legjobb rá. A munkabeosztás olyan lett, hogy hétfőn egyáltalán nem dolgoztam. Tamásék is úgy gondolták, ki kellene jönni még egy napra és ennek megerősítésére némi zöld színű nagyrészt alkoholt tartalmazó löttyöt is hoztunk magunkkal. Mire ideértünk az eső úgy döntött, hogy esni márpedig kell. Szerencsére elég gyorsan rájött, hogy azért ez mégsem lesz így tökéletes és abba is hagyta egy fél óra múlva. Akkorra már túl voltunk egy korsó sörön, egy női unikumos pólón (igazán jól állnak és mintha a melleim is elkezdtek volna nőni mióta hordom) , JJ gyöngyein, hüvelygombásodós teszten. Valahol itt megérkeztek Abszinték is, az AVL csapattal. Szereztünk pár műanyag felespoharat, cukrot meg kanalat azt szerencsére engedtek behozni. Elég viccesen nézhettünk ki, amit nagy röhögés közepette próbáltuk megolvasztani a cukrot úgy, hogy három másodpercenként elfújta a szél a kanálban égő dolgokat. A végére sikerült meginni két kört. Innentől k...

Ujra hazafele. Szembe tobb tonna Good Charlotte rajongo kislany. Diszkret abszint illatot arasztok.

Valamikor 2 nappal ezelőtt volt ilyen is. Sajnos egyedül kódorogtam egészen sokáig, mert a tesómék nem értek ide, csak a Kispál végére. Kispálék ugyanazt játszották, amit mostanában minden koncerten. Még a ráadás szám is pont ugyanaz volt, mint Hegyalján... Ettől függetlenül a koncert jó hangulatban telt, bár legalább 10 perccel hamarabb kezdtek, úgyhogy a berúgásra szánt 15 perc 15 másodpercre csökkent, ezalatt 2 unikum 1 vodka, nagyonolcsón. Szegény unikomos srác nem nagyon tudott összeadni. Ami engem nagyon meglepett, az a koncerten jelenlévő idősebb kispálrajongó generáció. Ahol álltam, nem nagyon lehetett látni a szokásos 16 éves részeg picsa vagyok és állati nagy kispálos még pólóm is van kategóriába tartozó emberkéket, inkább a 25-35 közötti generáció képviseltette magát nagy számban. Koncert után egy kis meló, majd 11től HS7 lett volna, de nem értem oda, főleg egy hatalmas pofon és egy bokánrúgás ígérete miatt. Hazafelé elvitt az egyik kedves hostesslány a Moszkvára és gondosan...

Meg mindig Sziget. Epp aludni probalunk az ambi satorban, a zenekar pedig aki jatszik egyenlore eleg jol akadalyozza ezt, mert eleg hangosan jatszanak es a fold is reng toluk.

Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés.

Tegnap este 11-re megtelt a Sziget. Ilyen állítólag még nem volt (meg a héten már nem is nagyon lesz). Tamással és Viktorral és Fazival töltöttem a szombat nagy részét (a vége felé még Rebeka is jelen volt, róla majd később). Kipróbáltam milyen olyankor kimenni, amikor tele van a híd emberekkel, aztán a tömegben sétálgatva kicsit meleg kubai rumot hörpölni. Aztán kicsit részegen fényképezkedtünk a fegyverek ellen, lépten nyomon belebotlottunk mindenki ismerőseibe (körülbelül 10-15 percenként). Tamásék a ZEN-ben ittak tovább, én dolgoztam egy kicsit, majd irány a Besh O droM. Előtte egy kis tankcsapdába botlottunk, de gyorsan leráztuk. A koncert. Sajnos a szűk szókincsem miatt nem tudom leírni milyen is volt, mert a végére magamból kikelve átszellemült arccal ugráltam, mint egy őrült. Az eddigi legjobb Beshkoncert volt, amin ott voltam, nagyon remélem a keddi hasonló lesz. (van-e másik olyan zenekar, amelyik kétszer lép fel a szigeten ? hanincs, akkor a BeshOdroMot nyilvánítom a legjobb...

A tegnapi nap végre hozott egy kis Sziget-érzést a lelkembe, de az is lehet, hogy csak a szokásosnál jobban berúgtam egy sörtől. Sikerült megnézni néhány iparművészetiegyetemes animációs filmet és a Por című érdekesendrogos film elejét. Aztán kisebb mennyiségű alkohollal átitatva Amorf Ördögök koncerten vettem részt :). Egyik számot sem játszották úgy, ahogy bármikor hallottam volna tőlük és ez jó (bár a számok elején eltartott egy ideig, mire rájöttem, hogy jééé, ezt is ismerem). Nem volt túl nagy tömeg és ahhoz képest, hogy egyedül voltam eszméletlen jó volt és nagyon rövidnek tűnt. Hazafelé HÉVeztem egyet, aztán rövid séta a Batthiányitól az Astóriáig át a városon. A Lánchíd valamiért le van zárva, úgyhogy mentem a csíkon. A híd közepén megállva benéztem az alagútba és sajnáltam, hogy nincs fényképezőm. Astórián 78É. A buszon elaludtam és arra ébredtem, hogy még csak egy megállóval mentem túl az Egressyn. Elalvás nélkül sikerült volna hazaérni sötétben, így megint kezdett világosodn...

szépen lassan sikerül összeállítani a szigetem hátralévő részét. Amennyiben velem akarsz, akkor itt megtalálod, mikor merre vagyok. (és most már a linket is kijavítottam)

Köszönöm mindenkinek az aggódást. Semmi nem történt, egyszerűen csak ültem otthon és megvilágosodtam magamat illetően, mint általában. Szigeten nem történt semmi, nem voltam sehol csak kajálni meg dolgozni. Szépen lassan megyek megint haza, hogy jöhessek délután. Újra. A telefont nem vette fel, holnap újra próbálkozom. (nem lesz belőle semmi úgysem) Egyébként aludtam reggel nyolctól háromig, ma már nem lesz ilyen jó dolgom. A hostessek nagyon kedvesek, csak kár, hogy ők nem váltják egymást. Tamás hazajött és ríjógát mindenfélével.

Ha egy kicsit durva lennék, akkor azt mondanám, ilyen elb*, idióta, f*, se*, bar*arc*, töketlen idealista marha, mint amilyen én vagyok nincs másik. Mivel azonban nagyon finom úriember vagyok, csak egy lemondó pillantást vetek magamra.

Szép lassan lelépett az első nap a munkaidő második órájában. Az egyik kedves hétvégi lánnyal szépen leégtünk a luminárium előtt, odabenn egy kicsit szédelegtem(tünk) a kék és piros kupolák alatt. Előtte még beikszeltem, hogy sosem volt hüvelyi gombás fertőzésem, szereztünk egy papucsot, telefonfojtózsinórt meg világítós karkötőt. Sajnos a zenét nem sikerült meglátni, pedig még sört is ittunk hozzá. Aztán keresgéltünk kerek kékeket a szögletes kékek között, egy kis szerencsével én találtam többet. Voltunk nagyjából 3 koncerten (a középsőn igazából csak távoli megfigyelőként vettünk részt). Az első a Ska-P volt, én sosem hallottam még őket, a leírás szerint baloldalról kritizálják a társadalmat és még globalizációellenesek is. A zene amit játszottak tamást idézve seggrázós és csak néha-néha tűnt fel, hogy tényleg balról kiabálnak, főleg bush komának. A koncert állat volt amúgy, nekem legjobban a trombitás tetszett, egy böszme nagy hústorony egy skót szoknyával felvértezve. Morcheebát ...

A mai nap sikerült totális idiótát csinálni magamból a munkahelyen és elég nagy sort az étteremben egy kis hálózati balfaszsággal. A munka megkoronázásához még el kellett aludnom a munka utáni oktatáson, de ez is sikerült körülbelül 10 perc alatt. Megkaptam a szigeteléshez szükséges jegyet, megvan a beosztás is (sokat fogok éjszakázni). Elég közel leszek a Milli tejbárhoz, ki tudja mit hoz a jövő. (gyakorlatilag semmit nem fog hozni egy pár nagy bögre kakaón kívül) Elkészülés alatt van a nagy-nagy Galléria egyenlőre akkor nézhető, ha éppen nem alszom és megy a gép itthon.

Végigolvastam. A könyv szerintem nagyon jó. A vége nagyon megrázó. Körülbelül a közepétől lehet sejteni, hogy ki hal meg a könyvben. Kíváncsi leszek egy rövidítés fordítására, ami eléggé a könyv végén van. Ugyanis sehol sem derül ki, hogy ez minek a rövidítése. Ha lefordítják az csak annyit jelenthet, hogy a fordítók tudják a rövidítés jelentését, ha nem, akkor nem tudják. Innentől persze következik a szokásos várakozás, az eddig megszokottnál több újraolvasással és rengeteg szótárazással.

A mai nap eltelése nagyon jól végződik. Behúzhatok egy strigulát a megmentettem ma is egy életet című sorba, független forrás szerint nem is vagyok olyan ronda, mint amilyennek reggelente látom magam a tükörben. A másik csodálatos dolog, ami ma kiderült, hogy a 80 gigás winchesteremnek lefőtt a kávé. Ez annyira nem lepett meg, viszont fogalmam sincs, mi volt rajta, amire még szükségem van. Az esemény megadta a kellő lökést abba az irányba, hogy vegyek minnél hamarabb egy dvd írót és szépen legalább havonta egyszer csináljak biztonsági mentést a cuccokról, amik nincsenek meg máshol. Olvassatok Ír levelet.

El is felejtettem, hogy a cuccom is hazaért a messzi országból és újra elborítja az egész szobám. Már csak meg kell fizetnem mindenért.

Az egész hétvégét két lenyűgöző lány társaságában töltöttem (akik neve egyelőre legyen titok) Hódmezővásárhelyen. Néha-néha megjelent egy harmadik (akinek az ágyában aludtam) és egy negyedik is. Egyébként sütöttünk "paradicsomos-füstöltsajtos-kakukkfüves-bazsalikomos csirke burgonyaágyon"-t, jól megnéztünk valami vurstli jellegű dolgot, a lányok képesen voltak megenni kb 40 dkg kókuszrudat, ami elég durva anyag. Közben elvonult mellettünk két adag majorett, két fúvószenekar és feltört belőlem a nosztalgia, akartam fújni B-tubát nagyon. Emellett szombat este megtudtuk, hogy "ma este is sütés lesz" , vasárnap szieztáztunk amíg el nem ment a nap és a busz, ezután Ibrahim úrral osztottuk meg a szobát, majd jött a Dán Szexológiai Intézet felkérése oktatófilmkészítésre. Ezen elég jól elaludtam. Esténként pedig azon gondolkodtam, hogy hogy kerültem oda ahol éppen feküdtem. A dolgok alakulása érdekes fordulatot vett, mióta elindultam Ljubjanába vonattal és most úgy érzem a ...

0. nap Miután hazaértem Párkányból, elbattyogtunk a teszkóba aztán vettünk pár konzervet, májkrémet, kekszet (amit persze itthon hagytam), csokit meg mindent ami szükséges. Nagyjából éjfélre értünk haza, én ekkor nekikezdtem levelet írni. Egy óra múlva el is készültem vele, csak éppen elküldeni nem tudtam, mert a tetves levelezőm úgy döntött, ő márpedig nem fogja elküldeni. Körülbelül negyed óráig próbáltam valamit kezdeni vele, hogy legalább a levél egy részét sikerüljön megmenteni. A vége az lett, hogy egy képlopóval elmentettem azt a részt, ami éppen látszott a monitoron... Ezután 15 perc alatt megírtam a rövidített változatot, aztán elkezdtem összepakolni. Egészen jól ment, később persze kiderült, hogy pont fordítva kellett volna rakni a cuccokat, természetesen az került a legkevésbé hozzáférhető helyre, amire másnap már szükségem lett volna. Aztán 3 körül lefeküdtem aludni. 1. nap A reggeli kelés simán ment, körülbelül 10 másodperccel az előtt ébredtem fel, hogy Zagyi elkezdte ala...

A kezemben tartom végre. Lila a könyv, a fekete gerincen szintén lila betűkkel áll a cím: Harry Potter and The Half-Blood Prince.

1945. augusztus 6-án reggel 8:15-kor erre a látványra ébredtek: Akik ledobták a bombát, azokra biztosan nagyon büszke volt az anyukájuk, hogy néhány másodperc alatt körülbelül 70 000 embert öltek meg.

A cipő pontosan ugyanott cseszte széjjel a lábam, ahol vagy két hete, igaz most legalább 10 perccel tovább bírta. Itt az ideje kirakni a lúdtalpbetétem és egy újat beszerezni, esetleg alternatív megoldásként lereszelni a lábam egy részét vagy egy bicskával a másikhoz igazítani.

Megjött végre a Harry Potter úgyhogy holnaptól olvasni fogok legalább 3 napig.

Szóval ott jártam, hogy a következő két-három hetet errefelé fogom letölteni. Lesz benne szigetendolgozás, szigetenőrjöngés, mesedélután és hódítúra Miskolcon, spanyolfejbeverés sörrel és kedves tanítónénivel :). A létezésem újra felrázta végre valami, főleg így, hogy kialudtam magam egy picit a vonatozás után. Itthon van pár új dolog is, köszönhetően a Hervis nagy nyári leárazásának. Már félig sikerült átköltözni az egyik új hátizsákomba, a régit egyenlőre teljes renoválásnak vettetem alá, eléggé megviselte az előző öt év. A másik kicsit nagyobb és mindenféle csodadolog akasztható rá. Talán ma estére eljutok arra a szintre, hogy a hátizsákból kidobált dolgok eltűnnek a szoba padlójáról, a megfelelő helyre.

Itthon nem olyan rossz. Az ágyam puha és fenn van és nem fúj benn a szél és nem is esik benn az eső, csak a hangja jön be amikor kinyitom az erkélyajtót. Újra rájöttem, hogy pályát tévesztettem, illetve tévesztettettettettek velem egy commodore 64 formájában. Úgyhogy szeptembertől nagy mennyiségű nyelvtanulás és egyéb tanulás, folyamatos pénzgyűjtés jövő nyáron pedig egy nagy adag interrail legalább 1, de inkább 2 hétig. Előtte télen, valami hasonló jellegű csak rövidebb séta valahová a hegyekbe, ahol jó nagy hó van. Mivel egyedül ez egy picit unalmas gyere te is: Jelentkezési feltételek: Tudsz sokat gyalogolni. Képes vagy a dolgokat a jobbik oldalukról nézni Legalább 3, de inkább 5 nyelven tudsz El bírjuk viselni egymást legalább 1 hétig Nem esel pánikba