Ugrás a fő tartalomra

elsőnap

Szép lassan lelépett az első nap a munkaidő második órájában. Az egyik kedves hétvégi lánnyal szépen leégtünk a luminárium előtt, odabenn egy kicsit szédelegtem(tünk) a kék és piros kupolák alatt. Előtte még beikszeltem, hogy sosem volt hüvelyi gombás fertőzésem, szereztünk egy papucsot, telefonfojtózsinórt meg világítós karkötőt. Sajnos a zenét nem sikerült meglátni, pedig még sört is ittunk hozzá. Aztán keresgéltünk kerek kékeket a szögletes kékek között, egy kis szerencsével én találtam többet.

Voltunk nagyjából 3 koncerten (a középsőn igazából csak távoli megfigyelőként vettünk részt). Az első a Ska-P volt, én sosem hallottam még őket, a leírás szerint baloldalról kritizálják a társadalmat és még globalizációellenesek is. A zene amit játszottak tamást idézve seggrázós és csak néha-néha tűnt fel, hogy tényleg balról kiabálnak, főleg bush komának. A koncert állat volt amúgy, nekem legjobban a trombitás tetszett, egy böszme nagy hústorony egy skót szoknyával felvértezve.

Morcheebát figyeltünk távolról, Judy szerint béna az új énekes, annyira ehhez nem tudok hozzászólni, a számokon én nem nagyon hallottam, hogy ez nem az a csaj, aki eddig volt, viszont a színpadi megjelenésén van még mit fejleszteni.

Az utolsó koncert 10 előtt Quimby volt. Egy kicsit érdekes énekelt KisTibi, nekem egy picit hiányzott belőle a megszokott energiaszint. A végére azért egészen jól belelendültek, meg KP is megtalált. JJ-t itt az ideje kinevezni tiszteletbeli férfinak és beíratni mérnökképzőbe, úgynis ma este ő nyerte a tájékozódási és kommunikációs versenyt hármunk közül.

A milliben sikerült összefutni vele, nem ismert meg, talán majd a héten benézek, csak kevesebb fejemreragadt pólóval és egyéb műanyaggal.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Virágnak

Köszi a verseket Köszi a mondókát Köszi, hogy enélkül nincsen már valóság Köszi a haragot Köszi az ordítást Köszi, hogy kiabálsz, van benne újdonság Köszi a könnyeket Köszi a görcsöket Köszi az országot, velem jött, enyém lett Köszi a dalokat Köszi a kisprózát Köszi a Hazádat, kicsit szar mivé lett Csináld tovább Amit csinálsz Ha van erőd Ha van tintád Csináld tovább Amit csinálsz Kell valaki Aki még lát Csináld tovább Amit csinálsz Legyen aki Farkast kiált Mert ha már nincs senki sem Hová lesz az életem

Köszönöm

Nem hiszem, hogy emlékszel ki vagyok, De ez nem igazán számít, hisz én sem tudom ki vagy, Mindössze elolvastam amit írtál. És bár tudom, hogy mindez csak a képzeletemben és valóságomban létezik, én is csak képzeletemben és valóságomban létezem. És ebben a valóságban találkoztam a fájdalmaddal,  találkoztam a hiánnyal ami kitöltött. Közben féltem, hogy még mindig nincs benned más, csak a hiány. Nem akarom, hogy az emberekben csak hiány legyen. De aztán láttam, hogy változtál és van körülötted, aki kitöltse a hiányt. Nem tudom, ki vagy a saját valóságodban, az emlékeimben csak egy névként szerepelsz, de az előbb találkoztam veled,  a fájdalommal,  a hiánnyal, aki voltál és aki szerettél volna lenni:  a lerúgott cipővel, a keszeggel a Tiszán, és megszakadt a szívem. Ott voltam veled a rántotthús szagú utcákon, végigjártam azt a lakást és láttam az ott maradt emlékeid, és megszakadt a szívem. Láttalak a kórházi ágyon, az ismeretlen nő mellett és megszakadt a szívem. Ott ...