Ugrás a fő tartalomra

Bezárt az SLP

Sajnos ezt is bezárták, nincs több ingyenes elektronikus könyv.

A dolog szépsége ez:

Szántó György Tibor, a magyar kiadók többségét tömörítő MKKE etikai bizottságának elnöké az népszabinak ezt mondta:

"a jótékonykodó ingyenes közzététel csak álcatevékenység, amely mögött üzleti vagy egyéb megfontolás lehet. Nem kizárt, hogy a honlap homályba burkolózó működtetője meghatározott értelmiségi körről akar adatokat gyűjteni." Szántó szerint "igen sokba kerül" a tárhely bérlete és a papíron megjelent művek elektronikus közzététele."

Miért nem képes egy ember elhinni, hogy valaki mindezt hobbiból csinálja és valaki más meg biztosít ehhez ingyen tárhelyet. Biztosan adatot gyűjtött a srác....

"Ahol könyveket égetnek, előbb-utóbb embereket is égetnek.
Ahol könyvszervereket becsuknak, ott előbb-utóbb embereket is ok nélkül becsuknak.
Nem szeretném megérni, hogy majd a gyerekeim megkérdezzék: Papa, hol voltál, amikor az elektronikus könyvtárakat becsukták?"

ede hozzászólása az SLP fórumán


A teljes cikk itt.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Virágnak

Köszi a verseket Köszi a mondókát Köszi, hogy enélkül nincsen már valóság Köszi a haragot Köszi az ordítást Köszi, hogy kiabálsz, van benne újdonság Köszi a könnyeket Köszi a görcsöket Köszi az országot, velem jött, enyém lett Köszi a dalokat Köszi a kisprózát Köszi a Hazádat, kicsit szar mivé lett Csináld tovább Amit csinálsz Ha van erőd Ha van tintád Csináld tovább Amit csinálsz Kell valaki Aki még lát Csináld tovább Amit csinálsz Legyen aki Farkast kiált Mert ha már nincs senki sem Hová lesz az életem

Köszönöm

Nem hiszem, hogy emlékszel ki vagyok, De ez nem igazán számít, hisz én sem tudom ki vagy, Mindössze elolvastam amit írtál. És bár tudom, hogy mindez csak a képzeletemben és valóságomban létezik, én is csak képzeletemben és valóságomban létezem. És ebben a valóságban találkoztam a fájdalmaddal,  találkoztam a hiánnyal ami kitöltött. Közben féltem, hogy még mindig nincs benned más, csak a hiány. Nem akarom, hogy az emberekben csak hiány legyen. De aztán láttam, hogy változtál és van körülötted, aki kitöltse a hiányt. Nem tudom, ki vagy a saját valóságodban, az emlékeimben csak egy névként szerepelsz, de az előbb találkoztam veled,  a fájdalommal,  a hiánnyal, aki voltál és aki szerettél volna lenni:  a lerúgott cipővel, a keszeggel a Tiszán, és megszakadt a szívem. Ott voltam veled a rántotthús szagú utcákon, végigjártam azt a lakást és láttam az ott maradt emlékeid, és megszakadt a szívem. Láttalak a kórházi ágyon, az ismeretlen nő mellett és megszakadt a szívem. Ott ...