Ugrás a fő tartalomra

Utolsó nap

Erről még nem volt szó.

Történt ugyanis, hogy elmentünk BVSC-re tesómékkal, előtte egy kólássört szopogattam lassacskán, habosan. Nem igazán fértünk oda, sajnos a GoodSárlott nem volt komoly vetélytárs, így az összes fán és tetőn emberek lógtak. Visszaséta a Krumplirózsához, majd mégvisszább és munkábaállás.

A Roma sátorba negyed egykor feltűnés, majd az élő közvetítés. A program szerint Martin Lubenov (BG) volt, de szerintem nem. Őrült jól játszottak, az egyik pillanatban eldobtam az agyam. A klarinétostól folyamatosan szedték el a klarinétot és egy szál sípon is a legnagyobb természetességgel játszott tovább, mintha minden ember így születne. (Aki nem úgy született: egy átlagos klarinét jelenleg nagyjából 4 részre szedhető, alulról felfelé: egy tölcsér, a billentyűk alsó és felső része, és a nádat is tartalmazó fúvóka).

Amikor véget ért a koncert, bejelentették, hogy tényleg lesz Besh O droM és tényleg lett, behangoltak és bejelentették, hogy lesz ők táncházra készültek, dehát ahhoz kicsit sokan vagyunk (a sátor teljesen megtelt). Sajnos néhány idióta külföldi meglehetősen érdekesen reagált a zenére és utolsó naphoz hűen ordenáré mód részeg és szétesett volt. A koncert ennek ellenére élvezhető volt, bár egy alkalommal a biztonsági őrök kicsit durva fellépése miatt (semmit nem láttam a történtekből, egyszerűen a zenekar egyszercsak leállt kérték a panaszkönyvet, majd lementek és alig akartak visszajönni) megszakadt. Valami új nőre is szert tettek, aki megcáfolta az elméletet, miszerint a válogatás úgy zajlik, hogy először kiküldik a 30 kilónál nehezebb lányokat. Sajnos az énekes nevére nem emlékszem, de nem énekelt rosszul, a színpadi mozgást viszont még gyakorolnia kellene.

Koncert után kísérgetés a szakadó esőben, meg is van most az eredménye torokkaparás formájában (lesz még rosszabb is) és hatig meló. Aztán irányhaza.

Az elsősziget azért szépen rámugrott, alaposan megtaposott és átformált.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Virágnak

Köszi a verseket Köszi a mondókát Köszi, hogy enélkül nincsen már valóság Köszi a haragot Köszi az ordítást Köszi, hogy kiabálsz, van benne újdonság Köszi a könnyeket Köszi a görcsöket Köszi az országot, velem jött, enyém lett Köszi a dalokat Köszi a kisprózát Köszi a Hazádat, kicsit szar mivé lett Csináld tovább Amit csinálsz Ha van erőd Ha van tintád Csináld tovább Amit csinálsz Kell valaki Aki még lát Csináld tovább Amit csinálsz Legyen aki Farkast kiált Mert ha már nincs senki sem Hová lesz az életem

Köszönöm

Nem hiszem, hogy emlékszel ki vagyok, De ez nem igazán számít, hisz én sem tudom ki vagy, Mindössze elolvastam amit írtál. És bár tudom, hogy mindez csak a képzeletemben és valóságomban létezik, én is csak képzeletemben és valóságomban létezem. És ebben a valóságban találkoztam a fájdalmaddal,  találkoztam a hiánnyal ami kitöltött. Közben féltem, hogy még mindig nincs benned más, csak a hiány. Nem akarom, hogy az emberekben csak hiány legyen. De aztán láttam, hogy változtál és van körülötted, aki kitöltse a hiányt. Nem tudom, ki vagy a saját valóságodban, az emlékeimben csak egy névként szerepelsz, de az előbb találkoztam veled,  a fájdalommal,  a hiánnyal, aki voltál és aki szerettél volna lenni:  a lerúgott cipővel, a keszeggel a Tiszán, és megszakadt a szívem. Ott voltam veled a rántotthús szagú utcákon, végigjártam azt a lakást és láttam az ott maradt emlékeid, és megszakadt a szívem. Láttalak a kórházi ágyon, az ismeretlen nő mellett és megszakadt a szívem. Ott ...