Ugrás a fő tartalomra

hátma

Lett ma minden szép és jó, bot, edények, ing, repjegy, egy héttel később megyünk, beosztva supportolunk mindenkit.

Láttam a Mansonkoncertre menő embereket, szépek voltak.

Egyébként esett meg sütött a nap, néztem Before Sunsetet, megvilágosodtam, mint rendesen (már nem olyan mint régen).

Az a közös a Rammsteinben és a Brandenburgi versenyekben, hogy egyikben sem játszanak elektromos répaszeletelőn.

Az állapotváltozás eddigi folyamata így zajlott: Jó volt -> még jobb volt -> lezúztam magam -> elment az eszem. Itt az ideje valahova leülni és megvárni míg előkerül, mielőtt puszta hóbortból felszakítanám a téridőt, aztán csodálkoznátok, mit keres az ágyatokban egy mozambiki tokás elefánt.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Virágnak

Köszi a verseket Köszi a mondókát Köszi, hogy enélkül nincsen már valóság Köszi a haragot Köszi az ordítást Köszi, hogy kiabálsz, van benne újdonság Köszi a könnyeket Köszi a görcsöket Köszi az országot, velem jött, enyém lett Köszi a dalokat Köszi a kisprózát Köszi a Hazádat, kicsit szar mivé lett Csináld tovább Amit csinálsz Ha van erőd Ha van tintád Csináld tovább Amit csinálsz Kell valaki Aki még lát Csináld tovább Amit csinálsz Legyen aki Farkast kiált Mert ha már nincs senki sem Hová lesz az életem

Köszönöm

Nem hiszem, hogy emlékszel ki vagyok, De ez nem igazán számít, hisz én sem tudom ki vagy, Mindössze elolvastam amit írtál. És bár tudom, hogy mindez csak a képzeletemben és valóságomban létezik, én is csak képzeletemben és valóságomban létezem. És ebben a valóságban találkoztam a fájdalmaddal,  találkoztam a hiánnyal ami kitöltött. Közben féltem, hogy még mindig nincs benned más, csak a hiány. Nem akarom, hogy az emberekben csak hiány legyen. De aztán láttam, hogy változtál és van körülötted, aki kitöltse a hiányt. Nem tudom, ki vagy a saját valóságodban, az emlékeimben csak egy névként szerepelsz, de az előbb találkoztam veled,  a fájdalommal,  a hiánnyal, aki voltál és aki szerettél volna lenni:  a lerúgott cipővel, a keszeggel a Tiszán, és megszakadt a szívem. Ott voltam veled a rántotthús szagú utcákon, végigjártam azt a lakást és láttam az ott maradt emlékeid, és megszakadt a szívem. Láttalak a kórházi ágyon, az ismeretlen nő mellett és megszakadt a szívem. Ott ...